A Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett oltóanyagáról, az oltásellenességről és az új típusú koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos tapasztalatokról mesélt egy online beszélgetés során Karikó Katalin, az mRNS-alapú vakcinák technológiáját szabadalmaztató kutató, aki egyben a német BioNTech alelnöke és a Pennsylvaniai Egyetem biokémikus professzora is. A szakértővel Csendes Tibor egyetemi tanár és Géczi János biológus beszélgetett, a legfontosabb kérdésekről a Qubit készített összefoglalót.
Van, akit nem lehet meggyőzni
"Magyarországon jelenleg nincs elég oltóanyag, így kellemetlen, ha azt mondom, oltakozzanak az emberek" - fogalmazott Karikó Katalin. Tapasztalatai alapján arról is beszámolt, hogy vannak azok a mindentudók, akiket nem lehet meggyőzni, ám vannak, olyanok is, akik csupán nem tájékozódtak elég jól, és emiatt utasítják el a koronavírus elleni vakcinát. A szakember szerint ez utóbbi csoportot bizonyára meg lehetne győzni a védőoltás fontosságáról. Úgy véli, az átlagembereg tájékozódását nehezíti az is, hogy a kutatók "más nyelven" beszélnek, ezáltal nem találják meg a közös hangot a lakossággal. A tudósoknak nehéz mindenki számára érthető módon elmondani, hogyan működnek az oltások és mi történik a szervezetben a beadatás után. "De azért próbálom én is jobban megértetni az emberekkel a folyamatokat" - jegyezte meg.
Nincs hatással a testi folyamatokra
A kutató kiemelte azt is, nincs tudomása arról, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag bármilyen módon befolyásolná a testi folyamatokat. Mint mondta, a német-amerikai vakcinában körülbelül 30 mikrogrammnyi mRNS található. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy egy rizsszem körülbelül 30 milligramm, tehát ha ezer apró darabra vágunk szét egy rizsszemet, körülbelül annyi RNS kerül be a szervezetbe, két nap múlva pedig már el is tűnik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A profit hajta a gyógyszergyárakat?
A szakember nehezen tudja elképzelni, hogy a cégvezetőknél jelenleg a profit lenne a fontos, vagy ez diktálna bármit. Mint mondta, a koronavírus-járvány okozta válság során mindenhol a minél hatásosabb vakcinák minél gyorsabb kifejlesztésén van a fókusz. A Pfizer például nem fogadta el az amerikai állami támogatást, helyette inkább kétmilliárd dollárral támogatta a BioNTech vakcinafejlesztési programját. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a befektetett munka mennyiségéhez képest igen olcsón kínálják az oltóanyagokat.
Koronavírus: ilyen most az életünk a korlátozások miatt - nézze meg a képeket!
