Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség tudományos tanácsának elnöke kiemelte: a magyar kórházakban minden fertőzést jelentenek, még azt is, amelyet otthonról hoz a beteg. Ebbe az is beleszámít, ha valaki influenzás időszakban a kórházba hozza az influenzaszerű megbetegedést , amelynek tünetei az intézményben jelennek meg, és az is, ha azokat a hozzátartozók hozzák be.
Éppen ezért nemcsak a kórház tehet meg nagyon sokat a fertőzések terjedése ellen, hanem maguk a betegek is. Ne szedjünk például feleslegesen antibiotikumot , ha pedig mégis szükség van rá, akkor az orvos által felírt antibiotikumot úgy szedjük, ahogy leírta. Ellenkező esetben ugyanis éppen az ellenálló baktériumoknak a számát növeljük - tanácsolta a szakember. Hogyha pedig influenza-időszakban látogatási tilalom lép életbe, azt tartsuk be, hiszen könnyen megfertőzhetjük rokonunkat, vagy a többi beteget - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a saját tapasztalatai szerint nem növekszik-e a kórházi fertőzések száma, Rácz Jenő úgy válaszolt, hogy ez egy nagyon relatív dolog. "Ha belegondolunk abba, hogy azokban az országokban, ahol jól működik az úgynevezett iatrogenic infection surveillance - vagyis az, hogy pontosan, statisztikailag protokoll szerint megfigyelik és feldolgozzák a fertőzésekre vonatkozó adatokat -, ott magasabb a fertőzések száma, mint ahol ezt nem megfelelő gondossággal kezelik" - magyarázta.
Tavasszal a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a kórházi kézmosásért kampányolt. Azt állították, hogy a kórházi személyzet nem mos kezet, vagy a takarítás során nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. Rácz Jenő szerint az egyik szakmailag kidolgozott protokoll és megfigyelési rendszer éppen a kézmosásokra vonatkozik, és ezekkel kapcsolatban kampányok is voltak. A szakember szerint ugyan ezt az előírást a legtöbb intézményben betartják, még mindig vannak kötelező előrelépési lehetőségek ezen a területen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
