Néhány napja parkolópályán vannak a bíróságok, így aki korábban idézést kapott, annak még véletlenül sem kell elzarándokolni a kitűzött tárgyalására. Kezdetben ez nem volt így, akkor még csak távmeghallgatásokat tartottak volna a bíróságok. Ez videókapcsolatot jelentett volna a különböző intézmények és bíróságok, valamint az egyes tárgyalótermek kötött. A helyszíneken meg kellett volna győződni a résztvevők személyazonosságáról, a tanúk és a vádlottak, vagy éppen a szakértők adatait távolról ellenőrizte volna a bíró. Egyedül az lett volna feltétel, hogy mindenki 2 méteres távolságra üljön a másiktól. Viszont erre csak két napig volt lehetőség, utána a kormány javaslatára rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke. A rendkívüli ítélkezési szünet alatt is intézendő súlyosabb ügyeknél - például letartóztatás elrendelésénél - továbbra is van lehetőség távmeghallgatásra.
Stoptábla az ügyeknek?
Ma klasszikus értelemben vett bírósági tárgyalások már egyáltalán nincsenek, csak az elektronikusan intézhető nemperes eljárások folynak, így például a fizetési meghagyásos ügyek. A bíróságok kezelőirodáin már nincs személyes ügyfélfogadás sem, telefonon azonban tájékoztatják az ügyfeleket.
"Ez azt jelenti, hogy az ügyek jelentős része csúszik, és ha a járvány miatt nagyon elhúzódik a rendkívüli ítélkezési szünet, akkor az belecsúszhat a július közepén kezdődő szokásos ítélkezési szünetbe" - mondja Németh Zoltán László ügyvéd, gazdasági büntető szakjogász. Persze elképzelhető, hogy törvénymódosítással változtatnak a nyári ítélkezési szüneten, de egyelőre minden bizonytalan. Ha ez nem történik meg, legkorábban augusztus közepétől lehetne tárgyalni, ami így legalább fél éves csúszást jelentene minden olyan ügyben, amelyben tárgyaláson kívül nem hozható döntés.
A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére azért volt szükség, mert a tárgyalásokra rengeteg tanúnak kellene elutaznia különféle településekről, ennek során pedig hurcolhatnák a vírusokat. Még a távmeghatások is utazással járnának, mert a tanúknak, ha nem is a tárgyalás helyszínére, de a lakóhelyükhöz közeli bíróságra - ilyen jellemzően a megyeszékhelyeken van - el kellene menniük. "Erre azért van szükség, mert muszáj zárt láncú, hitelesített kamerahálózatot használni, a tanúkat azonosítani, látni a körülményeiket. Más esetben nem lenne kizárható, hogy egy tanút esetleg kényszerítenek, csak az a kamerán nem látszódik" - magyarázza az ügyvéd.
Úsznak a szerződések?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ingatlan-adásvételi, és az egyéb szerződések megkötése is kérdésnek tűnhet, sokan a fertőzésveszély miatt nem mernek ügyvédhez menni, az ügyvédek is ódzkodnak az ügyfelekkel való személyes találkozástól. Sokan plázák előtti közterületeken, parkokban bonyolítják az ilyen ügyleteket, kellő távolságra egymástól, szigorúan saját tollat használva. Az ügyfelek már hetek óta inkább telefonon vagy emailben veszik fel a kapcsolatot a jogászokkal, akik online kérik le az ingatlanok tulajdoni lapját, megnézik, lehet-e tárgyi akadálya az adásvételnek - persze ezt az a részt sokan így intézték korábban is. Viszont ma már a lakcímkártyát, adókártyát, személyi igazolványt is telefonnal készített fényképen kérik be, majd a telefonok kameráján keresztül győződnek meg arról, hogy valóban az ügyféllel beszélnek.
"A országos kamara elnöke engedélyezte a Skype-on, és egyéb hiteles platformokon keresztül történő azonosítást, és nem csak azt, hanem az aláírások ily módon történő hitelesítését is. Magyarán az ügyfél aláírja a telefonon előre egyeztetett, emailben átküldött és kinyomtatott szerződést, majd visszaküldi az ügyvédnek, aki azt személyes jelenlét nélkül is elfogadhatja, hitelesítheti" - emeli ki Németh Zoltán László. Az ügyvéd hozzáteszi, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha az ügyfél-azonosítást korábban elvégezték, tehát nem olyan szerződőről van szó, akit az ügyvéd életében még soha nem látott.
Aki még ismeretlen a jogász számára, vagy aki az online ügyintézést elutasítja, ma arra kényszerül, hogy maszkot viselve elmenjen otthonról egy külső helyszínre, és ott az azonosítás kedvéért pár másodpercre lehúzza a maszkját . Ilyenkor csak az ügyvéd és az egyik ügyfél találkozik pár pillanatra, így a fertőzésveszély minimalizálható. Van hivatalos lehetőség arra is, ha az aláírók a szerződések egyeztetésekor Skype-on akár konferenciabeszélgetéseket is folytassanak, ahogyan ezt sok cég is teszi az otthoni munkavégzés miatt.
Maszkban nézelődni
Nehezebb a helyzet, ha valaki még közelében sincs az adásvételnek, de a járvány kirobbanásakor már javában kereste új otthonát, ne adj isten a régit már el is adta. Erre a helyzetre az ingatlanosok is próbálnak megoldást találni, szigorúbbra fogni működésüket. A Balla ingatlan például közleményben jelezte, hogy telefonbeszélgetések során a korábbinál szigorúbban szűrik az érdeklődők vételi szándékának komolyságát, igyekeznek kiszűrni az úgynevezett ingatlanturistákat. Eleve több képet készítenek a lakásokról, hogy az érdeklődők jobban el tudják dönteni, megfelelhet-e nekik egy-egy ingatlan.
Megfázásos tüneteket produkáló ügyfelekkel a biztos gyógyulásig megszakítanak minden kapcsolatot, és karanténba küldik saját kollégáikat is, ha bármilyen panaszuk jelentkezik. Értelemszerűen kerülik a kézfogást. A szigorítás nem egyedi, a legtöbb iroda napok óta így működik. "Mi is home office-ban dolgozunk, egyedül a helyszíni szemlét nehéz elkerülni, főleg az értékbecsléseknél. A lakásbemutatásoknál nagyon óvatosak vagyunk, maszkban, lábzsákkal, utána fertőtlenítéssel történnek a bejárások" - mondja Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője. Az ingatlanturistákat náluk is szűrik, erre most kiemelten figyel minden iroda.
Egyre több üzlet mennyiségi korlátozásokat vezet be, amire azért van szükség, hogy folyamatos legyen az áruellátás és minél több vásárlónak jusson mindenből, illetve, hogy az árak se szabaduljanak el. Bővebben erről az nlc.hu cikkében is olvashatunk!
