Az influenzavírus humán megbetegedést okozó törzsei elleni univerzális vakcina kifejlesztése már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Most egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz: állatokon ugyanis már tesztelték azt a védőoltást, ami az influenzavírus húsz törzse ellen nyújthat védelmet - számolt be róla témával foglalkozó cikkében a New York Times.
Ha az egyelőre csak egereken és vadászgörényeken tesztelt kísérleti oltóanyag a későbbi humán klinikai vizsgálatokon megbízhatónak és biztonságosnak bizonyul, az nagy lépést jelenthet a szezonális influenzajárványok megelőzése szempontjából: egyetlen injekció védelmet nyújthat majd egy egész víruscsalád ellen. De a kutatók reményei szerint némi módosítással nem csak az influenza, hanem más, légúti megbetegedést okozó vírus ellen is bevethető lenne.
Mit tudunk a kísérleti vakcináról?
A Pfizer-BioNTech és a Moderna koronavírus elleni oltóanyagához hasonlóan az újonnan kifejlesztett influenza elleni vakcina is mRNS-alapú. A kutatók szerint – akik tanulmányukat a Science című tudományos folyóiratban publikálták –, nem helyettesítené az éves védőoltást, de általános védelmet nyújtana a súlyos, esetenként halállal végződő megbetegedés ellen. Ezt arra alapozzák, hogy az első állatkísérletek során az egerek és vadászgörények szervezetében a vakcina hatására nagyszámú antitest termelődött. Ugyanakkor a kutatók szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek az állatok korábban egyáltalán nem találkoztak influenzavírussal, nem úgy, mint az ember.
Ötéves korára a legtöbb gyerek többször is átesik a betegségen, amivel némi védettséget szerez azokkal az influenzatörzsekkel szemben, amelyek megfertőzték. Az influenzavírusoknak való kitettség, a gyermekkori fertőzések hosszú ideig tartó immunmemóriát eredményeznek, ami a későbbiek során is felidézhető - idézte a New York Times Scott Hensleyt, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusát, a kísérlet vezetőjét. Sok függ tehát attól, hogy milyen vírusokkal küzdött meg az immunrendszerünk gyerekkorunkban.
Hensley szerint szükség van új influenza elleni vakcinákra, amelyekkel megelőzhető a világjárvány. Ha lenne végre széles körben alkalmazható, univerzális védőoltás, akkor nem kellene különféle korlátozásokat bevezetni a betegek növekvő száma miatt - tette hozzá.
Évtizedes akadályokat kell legyőzni
Az univerzális vakcina kifejlesztése nem egyszerű feladat: a technikai akadályok mellett az influenzavírusok sokfélesége jelenti a legnagyobb nehézséget a kutatók számára: ezeknek ugyanis négy típusa és számos altípusa van, amelyek mindegyikébe rengeteg vírustörzs sorolható. A jelenlegi védőoltások a szezonális influenza ellen védenek, változó hatékonysággal, és legfeljebb négy, előző szezonban domináns vírustörzset képesek megcélozni, míg a kísérleti oltóanyag húszat.
Ám a kutatók szerint hátulütője is van annak, ha húsz “célpontot” sűrítenek egyetlen vakcinába. A kísérleti állatok szervezetében ugyanis ennek hatására összességében kevesebb antitest termelődött, mint amikor az egyes törzsek elleni védőoltást kapták. De az így kialakult antitestszint még mindig elég magas ahhoz, hogy védelmet nyújtson a súlyos megbetegedés ellen - akkor is, ha azt olyan vírustörzs okozta, amelyet a védőoltás nem tartalmazott - írja a New York Times.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Hagyományos vagy mRNS-alapú vakcina?
Éppen ez lehet az mRNS-alapú influenzaoltás előnye Alyson Kelvin, a kanadai Saskatchewan Egyetem vakcinológusa szerint. A hagyományos oltóanyagok ugyanis csak azon vírustörzsek ellen nyújtanak védelmet, amelyek ellen kifejlesztették őket. A kezdeti siker ellenére további kísérletekre és kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a hatékonyság mellett az is kiderüljön, meddig tarthat az univerzális vakcina hatására létrejövő immunvédelem, és hogy az oltóanyag minden korcsoport számára biztonságos és hatékony lehet-e.
