Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat - molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulákat - bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, és ezáltal megöli az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, például az új típusú koronavírust . Cél volt ugyanakkor, hogy az eszköz mosható, újrafelhasználható és biztonságos is legyen.
Saját magát fertőtleníti
Viselője akár az ebédszünete alatt fertőtlenítheti a maszkot, ha napfényben tartózkodik. De az irodák és egyéb épületek beltéri fényei is segítik az "öntisztulást", ám ebben az esetben kevésbé intenzív a folyamat. A kutatók a hagyományos pamutanyaghoz 2-dietilaminoetil klorid (DEAE-CI) pozitív töltésű láncait kötötték. Ezt a módosított pamutanyagot megfestették egy negatív töltésű fényérzékenyítő oldatban - tehát egy olyan vegyületben, amely fény hatására kibocsátja a reaktív oxigénfajokat -, amelyet erős elektrosztatikus kölcsönhatásban kötöttek a DEAE-láncokhoz. Az eszköz nagy előrelépés lehet a koronavírus-járvány elleni harcban.
Mindössze 60 perc kell neki
A kutatók kimutatták, hogy a napfény 60 percen belül megölte az általuk létrehozott anyagra telepített baktériumok 99,999 százalékát, és 30 percen belül semlegesítette a T7 bakteriofágot - egy vírust, amely egyes koronavírusoknál is jobban ellenáll a reaktív oxigénfajoknak. A további tesztelések pedig kimutatták, hogy az anyagot legalább tíz alkalommal kézzel ki lehetett mosni anélkül, hogy elveszítette volna antimikrobiális jellegét, ha folyamatosan napfénynek tették ki legalább hét napon át. A kutatók szerint az anyag ígéretes alapanyag lehet majd a többször használatos antibakteriális vagy antivirális arcmaszkok és védőruhák készítéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sikeres a remdesivir, újabb adag koronavírus-gyógyszert gyárt a Richter - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
