A koronavírus-fertőzés az őszi-téli hónapokban könnyebben terjed, hiszen ilyenkor az emberek több időt töltenek zárt térben, illetve az időjárási körülmények is kedvezőbben alakulnak a kórokozó számára. Emellett a SARS-CoV-2 evolúciója az emberi szervezetben kialakuló immunitást kerülgeti. Nincs ez másként az omikron variáns BA.4-es és BA.5-ös alváltozata esetében sem, amelyek többfelé új járványhullámot generálnak – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva a szakember.
Kifejtette, az első generációs védőoltások nagy hatékonysággal védik az oltottakat a kórházi kezelés igénylő, súlyos megbetegedéstől. A tudomány ugyanakkor egyre inkább felismeri a vírusfertőzés hosszú távú hatásainak veszélyét, azaz a hosszú COVID jelentőségét. „Látjuk, hogy a vírusfertőzés hatására hosszú távú krónikus problémák alakulhatnak ki” – fogalmazott Kemenesi, hozzátéve, hogy „az a kép, amely kezd kirajzolódni a koronavírusról, nem megnyugtató."
Ez is érdekelhet
„Más vírusnál is vannak hosszú távú hatások, de a koronavírus új, tehát semmiképp se menjünk neki még oltással sem szükségszerűen a fertőzésnek” – hangsúlyozta a virológus. Kifejtette, a felvehető oltások számát mindig az adott helyzet és az aktuális tudományos ismeretek mentén kell meghatározni. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy 50 év felett és krónikus betegek számára ajánlott a negyedik oltás. Ezen felül nem szabad megfeledkezni az egyéb védekezési módszerekről sem. „Tudjuk a vírusról, hogy beltéren abszolút domináns a terjedése. Mindenkit arra buzdítok, hogy a belterekben és a sűrűn látogatott helyeken hordjon maszkot” – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint indokolt lenne itthon is a beltéri maszkviselés újbóli kötelezővé tétele.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
