A legtöbb ember a betegség kezdeti fázisa után viszonylag gyorsan felépül a COVID-19-ből. Akadnak azonban, akiknél tartós egészségügyi problémák jelentkeznek, és ezek az életminőségre, illetve a munkavégző képességre is drasztikus hatással lehetnek. Ezt az állapotot nevezzük összefoglalóan hosszú COVID-nak, amelynek időbeni alakulásáról egyelőre igen vegyes tudományos becslések születtek – olvasható a The BMJ folyóirat scimex.org által közzétett közleményében. A Zürichi Egyetemi Kórház szakemberei ezt a bizonytalanságot felszámolandó vizsgálták az érintett betegek felépülését és tüneteinek tartós mivoltát egy kétéves periódus alatt.
A kutatás 1106 oltatlan felnőtt adatain alapult, akik 2020 augusztusa és 2021 januárja között fertőződtek meg igazoltan az új koronavírussal (SARS-CoV-2), valamint kontrollcsoportként 628 olyan véletlenszerűen kiválasztott felnőttével, akik nem kapták el a vírust. Minden résztvevő félévente számolt be önbevallásos alapon 23 olyan panasz esetleges fennállásáról, amelyek a hosszú COVID lehetséges tünetei közé tartoznak. Ezenkívül a kutatók számításba vettek egyéb befolyásoló tényezőket is, beleértve az alanyok életkorát, nemét, iskolázottságát, munkavállalói státuszát és meglévő krónikus betegségeit.
Van, aki két év alatt sem szabadul a tünetektől
Az így kapott eredmények szerint a fertőzöttek 55 százaléka nyerte vissza korábbi egészségét kevesebb mint egy hónapon belül a COVID-19 lezajlását követően, további 18 százalékuk pedig legfeljebb három hónap alatt. Hat hónap elteltével a résztvevők 23 százaléka, egy év elteltével a 19 százalékuk, két év elteltével a 17 százalékuk számolt be arról, hogy még nem épült fel teljesen. Hasonlóképpen a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt a fertőzés elmúlása után 24 hónappal, hogy még tapasztalt COVID-19-hez köthető tüneteket. Összehasonlítva a kontrollcsoporttal, a korábbi fertőzöttek körében hat hónap elteltével is gyakrabban jelentkeztek olyan fizikai panaszok, mint a szaglás és ízérzékelés megváltozása, a megerőltetőbb tevékenységek során hamar fellépő rossz közérzet és a légszomj, valamint olyan mentális problémák, mint a koncentrációs zavarok és a szorongás.
„A tartós egészségügyi problémák jelentős kihívások elé állítják az érintett személyeket, továbbá súlyos terhet rónak a közegészségügyre és az egészségügyi ellátórendszerre” – hangsúlyozták a kutatók. Tanulmányuk a The BMJ folyóiratban jelent meg.