Kína járványkezelési stratégiája központi döntésre továbbra is - vagy mondhatni, most még inkább - a zéró tolerancia elvén alapul. Ám míg a koronavírus korábbi, domináns variánsaival szemben ez a taktika bevált, és sikerült visszaszorítani vele az aktuális járványhullámokat, addig az eddigieknél jóval fertőzőképesebb omikron variánssal szemben a drákói szigor sem biztos, hogy elég lesz. Ahogy arról témával foglalkozó írásában a BBC Online is beszámolt, Kínában és Hong Kongban a szigorú járványügyi intézkedések - a gyors, olykor egész városokat érintő lezárások, a kijárási tilalom, a karanténkötelezettség és a folyamatos tesztelés - ellenére is exponenciálisan növekszik az új fertőzöttek száma: két éve ez a legnagyobb járványkitörés az országban.
Meddig tartható a jelenlegi állapot?
A világ legtöbb országában a járványügyi intézkedéseket - feloldva, vagy éppen szigorítva azokat - többnyire az aktuális helyzethez igazítják, miközben az emberek megpróbálnak együtt élni a koronavírussal. Kína viszont nem tágít: továbbra is a zéró tolerancia elvét követi, vagyis az esetszámok teljes visszaszorítását tűzte ki célul. Kérdés, hogy az embereknek milyen árat kell ezért fizetniük.
Tény, hogy miközben előbb a brit,- majd a delta variáns terjedése miatt világszerte folyamatosan emelkedett a koronavírushoz köthető új fertőzéses esetek és halálesetek száma, addig - Hszi Csin-ping kínai elnök közlése szerint - Kínában és Hong Kongban sikeresen küzdöttek a vírus ellen: a regisztrált esetszámok meglepőan alacsonyak maradtak. De már a delta variáns terjedése idején tudni lehetett, hogy ez mekkora áldozattal járt: a hatóságok egyik percről a másikra többmilliós nagyvárosokat zártak le hermetikusan, ami a gazdasági folyamatokat, és az ipari termelést is jelentősen visszavetette.
Az omikron variáns terjedése óta viszont nem csak nagyvárosokat - például a közel 26 milliós Sanghajt - zárták le, hanem gyakorlatilag egy egész tartományt: Csilint a növekvő esetszámok miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan alakul a fertőzöttek száma Kínában?
A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai alapján Kínában az elmúlt 28 napban több mint 600 ezer új fertőzöttet és 3050 elhunytat regisztráltak - ezzel a 12. helyen áll a legtöbb esetszámot "produkáló" országok listáján -, ami az összlakosságot tekintve nem tűnik kiugróan magasnak. De ha azt vesszük, hogy a járvány két évvel ezelőtti kirobbanása óta körülbelül 1,8 millió esetet jelentettek, akkor már más a helyzet.
A BBC beszámolója szerint Hongkongban - ami szinte gond nélkül átvészelte a korábbi járványhullámokat - napi 30 ezer új megbetegedést és több mint 200 halálesetet regisztrálnak az omikron variáns miatt. A város egészségügyi ellátórendszere nem bírja a terhelést: a kórházi kezelésre szoruló emberek egy részét kénytelenek az egészségügyi intézményeken kívül elhelyezni és ellátni.
A zéró tolerancia vajon hosszú távon is tartható?
Zhang Wenhong vezető kínai orvos, epidemiológus tavaly még úgy vélte, hogy Kínának meg kell tanulnia együtt élnie a vírussal. Kijelentéséért sokan árulónak nevezték. Zhang a közösségi médiában közzétett közelmúltbeli üzenetében már azt hangoztatta, hogy országának továbbra is követnie kell a zéró tolerancia elvét, és a jövőben nem kell arra törekednie, hogy egy "fenntarthatóbb megküzdési stratégia" felé mozduljon el. Ez azonban nem biztos, hogy hosszú távon tartható lesz. Szakértők szerint ugyanis már a kínai közvélemény sem fogadja olyan magától értetődően a szigorú korlátozásokat, amelyek egyre jobban kihatnak a mindennapi életükre.
"Különösen a nagyobb városokban - például Sanghajban - sok ember érzi úgy, hogy ez már túl sok. Az emberek egyetértését és megértését az omikron hullám kezdi aláásni" - osztotta meg tapasztalatait a BBC Online-nal Huang Yanzhong professzor, a Külkapcsolatok Tanácsának globális egészségügyért felelős főmunkatársa.
Ez is érdekelhet
A kínai kormány azonban ha akarna, sem nagyon változtathatna jelenlegi járványkezelési stratégiáján. "Ha a korlátozásokon lazítanak, a halálesetek száma megugorhat, ami társadalmi pánikhoz vezethet. Ez pedig politikai szempontból - a Kínai Kommunista Párt 20. pártkongresszusa, vagyis az évtized egyik legfontosabb politikai eseményének idején - nem megengedhető a hatalmon levők számára" - vázolta a több szempontból is kényes helyzetet Michael Cunningham, a Heritage Foundation kutatóintézet munkatársa. Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben Kínában nem nagyon várható változás - e téren sem.
