Akárcsak az évszakok, a szezonalitást követő influenzajárvány is ellentétesen alakul ki évről évre a Föld két féltekéjén. Mint azt a Telex cikke írja , a déli félgömbön június és szeptember között zajlik a csillagászati tél, ennek megfelelően az influenzaszezon is a nálunk megszokotthoz képest máskor, áprilistól szeptemberig tart. Ahogy aztán a körülmények átalakulnak az évszakok váltakozásával, a kórokozó terjedése fokozatosan áttevődik az északi féltekére az utazó embertömegek által közvetítve. Rendkívül változékony vírusról van ráadásul szó, ezért a védekezés elsősorban az influenza mutációit szezononként követő oltóanyaggyártáson és vakcináláson alapul.
Idén azonban, feltehetően a koronavírus-világjárvány lassítása érdekében hozott szigorú intézkedések következtében szinte teljesen elmaradt a déli féltekén az influenzaszezon. Ausztráliában például tavaly július és augusztus során 131 ezer influenzás megbetegedést regisztráltak, míg az idei év azonos időszakában csupán 315 esetet. Ugyanígy jelentős csökkenést tapasztaltak a hatóságok Új-Zélandon, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is. Hasonlóság , hogy mind az új koronavírus (SARS-CoV-2), mind az influenzavírus légúti vírus, utóbbinak viszont gyengébb a terjedési képessége, ezért az előbbi ellen alkalmazott védekezési módszerek előbb visszaszorították az influenzajárványt, mint a COVID-19 kórokozójának terjedését.
Az influenzaszezon súlyossága a déli féltekén általában előrejelzi az északi féltekén később kialakuló járvány várható súlyosságát is. Az idei évben viszont nem tudhatjuk, mi vár ránk, mivel ezúttal a vírus genetikai változékonysága mellett számos egyéb tényező is szerepet játszik a fertőzések számának alakulásában, beleértve akár a maszkviselést vagy a távolságtartást. És míg például az év első felében, a szigorú karanténok és lezárások idején délen az influenza visszaszorult, addig mostanra sokkal lazább a járványkezelés, hiszen lazul a fegyelem, a türelem fogytával egyre kevésbé követik az emberek a szabályokat. Éppen ezért felelőtlenség lenne azt várni, hogy idén nálunk is elmarad majd az influenzajárvány.
A déli féltekén tapasztalt enyhe szezon ráadásul az úgynevezett palacnyakhatás mentén is veszélyt rejteget az északi féltekén előttünk álló influenzaszezonra nézve. A kevesebb megbetegedés kevesebb mutációhoz vezet, emiatt az erősebb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. Ezzel egyidejűleg pedig a vakcinagyártás is nehézségekbe ütközik, mivel az oltóanyag pontos összetételét mindig az előzőleg leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg. Az alacsony számú megbetegedés miatt viszont ezúttal kevesebb információ állt rendelkezésre a döntés meghozatalakor. Magyarán az influenza elleni védőoltás hatékonysága is elmaradhat a korábbiaktól.