A kolera okozója egy Vibrio cholerae nevű baktérium, mely a vékonybélbe kerülve szaporodik el. A betegséget a baktérium több típusa is okozhatja, ezek súlyosságban eltérhetnek: egyes altípusok olyan, rendkívül komoly tünetekkel járhatnak együtt, hogy akár néhány óra alatt halált okozhatnak.
A kolera nagyon gyakran a gyermekeket támadja meg, a 2 és 4 év közöttieknél tapasztalható a legtöbb fertőződés. Szintén befolyásolja a vércsoport, hogy mennyire fogékony valaki a fertőzésre. A betegség súlyossága függ az egyén immunrendszerétől és a tápláltsági állapottól (például az esetleges vitaminhiányoktól) is.
A kolera legjellegzetesebb tünete a hirtelen kezdődő, rendkívül súlyos, vizes, néhány napig tartó hasmenés, de emellett hányás, és izomgörcsök is előfordulhatnak. A hasmenéses székletet gyakran „rizsnyákos” székletként írják le, és jellegzetes, halra emlékeztető szaga van. A hasmenés olyan súlyos lehet, hogy egy (nem kezelt) beteg naponta akár 10-20 liternyit is kiadhat magából. A hasmenés következtében a szervezet igen könnyen és gyorsan kiszáradhat , az elektrolitegyensúly is felborulhat. Ennek tünetei a beesett, fátyolos tekintetű szemek, a hideg, rugalmatlanná váló bőr, a kéz és a lábfejek ráncosodása, illetve a bőr elszíneződése. A tünetek a fertőződést követően akár két-három órával is elkezdődhetnek. A kolerát ritkán kíséri láz, ez általában más fertőzés meglétére is utal.
A kolera napjainkban is több millió embert érint, és évente átlagosan 100 ezer halálesetet okoz , főleg a fejlődő világ országaiban, így Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Indiában, Közép- és Dél-Amerikában és a karib térségben. A szakemberek szerint valójában azonban jóval többen betegedhetnek meg kolerában évente, mint azt hivatalosan jelentik, de sok esetben az érintett országok félnek attól, hogy a járvány negatív hatással lehet például a turizmusra.