Városi szegényeket érintette leginkább
Az eredmények szerint a fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta. Arra is fény derült, hogy akik elégedettebbek saját jövedelmi helyzetükkel, nagyobb valószínűséggel teszteltették magukat. Vagyis a szegényebbek nem sokat teszteltek, hiszen a PCR-tesztelés nekik drága volt. Ugyanők kevésbé voltak hajlandók oltakozni is. A nők esetén ez az eredmény azért érdekes, mert ők általában egészségtudatosabbak, jobban betartják a járványügyi intézkedéseket (maszkviselés, távolságtartás), mint a férfiak, az oltással szemben mégis ők bizonyultak elutasítóbbnak. A kutatók szerint ennek oka a járványügyi fegyelmezettségben - ha van maszk, minek az oltás? - és a gyermekvállalás miatti óvatosságban kereshető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy az várható volt, a járvány a magyar társadalom mentális egészségén is látható nyomot hagyott. A járványidőszak a baráti kapcsolatok gyengülését hozta, elsősorban a nők, a fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek körében, de általában véve jellemző, hogy romlott a kapcsolatok minősége, ritkult a találkozások száma és megnehezült a kapcsolattartás.
Ez is érdekelhet
A felmérés azt mutatta, hogy a többi európai uniós tagállamhoz képest Magyarországon kevésbé tértek át a munkavállalók home office -ra, így a munkahelyek nagyobb arányban járultak hozzá a fertőzés terjedéséhez. Legrosszabbul a képzetlenebbek jártak. Az alkalmazotti státusszal rendelkező válaszadók 9,7 százaléka számolt be arról, hogy a járvány miatt veszítette el az állását, további 12,8 százalékuknak csökkent a fizetése, 7,6 százalékuknak a munkaideje, és mintegy 5 százalékuk kényszerült fizetés nélküli vagy betegszabadságra.
