Az AstraZeneca az elsők között fejlesztett ki védőoltást a 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány megfékezésére. Az Oxfordi Egyetem szakembereivel együttműködésben létrehozott vektorvakcina az emberre veszélytelen adenovírusok segítségével juttatja a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént, amely ellen így az immunrendszer antitesteket tud termelni, védettséget kialakítva. Magyarországon 2021. januárjában kapott zöld utat az oltóanyag veszélyhelyzeti alkalmazása, február elején pedig már az első szállítmány is megérkezett. Ugyanazon év áprilisában azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arról adott hírt, hogy összefüggés mutatható ki a vakcina és egy vérrögképződéssel járó állapot között.
Hogyan okozhat trombózist a vakcina?
Mint azt Richard Buka és Samantha Montague, a Birminghami Egyetem két kutatója írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, átlagosan mintegy minden ötvenezredik beoltottnál jelentkezik hasonló probléma, úgynevezett vakcina indukálta trombotikus trombocitopénia (VITT). Ennek hátterében az áll, hogy egy hibás immunválasz következtében olyan antitestek képződnek a szervezetben, amelyek a szervezet egy saját fehérjéjéhez kötődnek. Ezt a fehérjét trombocita 4-es faktornak (PF4) hívják.
Ismert, hogy a természetes fertőzés folyamán is sokak szervezetében termelődnek az immunválasz keretében olyan antitestek, amelyek jellemzően gyengén, de megkötik a PF4-et. VITT esetén viszont úgymond "szuperragadós" antitestek jönnek létre. Emiatt sok PF4-molekula kapcsolódik össze, amiből nagyobb struktúrák, úgynevezett immunkomplexek formálódnak. A komplexek aztán a trombocitáknak nevezett apró vérsejtekhez kötődnek, illetve aktiváják azokat. A trombociták, avagy vérlemezkék kapcsán fontos elmondani, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be a véralvadásban. Normál esetben inaktív állapotban keringenek a véráramban, ha viszont egyszer aktiválódnak, akkor szintén nagyon "ragadóssá" válnak, illetve különféle vegyületek százait bocsátják ki.
VITT során a trombociták erőteljesen aktiválódnak, ez vezet vérrögök kialakulásához. Ráadásul ezek a vérrögök szokatlan módon leginkább az agy körüli vénákban jelennek meg. Nem véletlen, hogy sok érintett számol be gyötrő fejfájásról, és a panasz nem ritkán hosszú távon is hátramarad a túlélőknél. Mivel pedig egy-egy vérrögben vérlemezkék milliárdjai sűrűsödnek össze, számuk átmenetileg lecsökken a vérkeringésben. Akadnak betegek, akiknél ez súlyos vérzékenységet idéz elől, átlagosan egynegyedük pedig életét is veszíti miatta. Ezenkívül sok túlélőnél jelentkeznek szövődményként élethosszig tartó, életminőséget rontó tünetek.
Miből ered a vérrögösödés?
„Alig két és fél év alatt az orvosok és tudósok világszerte elkezdték megfejteni a VITT titkait. Az egyik fő kutatási terület, hogy a VITT hogyan okoz vérrögöket, illetve miért alakul ki egyeseknél. Ennek megértése révén pedig lehetővé válik a gyógymódok megtalálása is” – fogalmaz Buka és Montague. Hozzáteszik, mind ez idáig egyetlen genetikai tényező merült fel annak magyarázatára, hogy miért jön létre egyes beoltottaknál VITT. Ennek alapján az európai származású emberek körében a legmagasabb a kockázat. Bár más gének is közrejátszhatnak, azok feltárása nehéz feladat.
Laboratóriumukban a két birminghami kutató azon dolgozik, hogy felgöngyölítsék, hogyan aktiválódnak a vérlemezkék VITT során. Csoportjuk mutatta ki 2021-ben a trombociták aktiválódása mögötti fő mechanizmust, a közelmúltban pedig felfedeztek egy mások fontos folyamatot is. Ami pedig még fontosabb, laborkörülmények között blokkolni is tudták az aktivációt olyan gyógyszerekkel, amelyek már ma is széles körben elérhetőek. „Rengeteg eltérést láttunk arra vonatkozóan is, hogy az egészséges emberek vérlemezkéi hogyan reagálnak a PF4 és a VITT antitestjeire. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta változó reakció a válasz arra, miért alakul ki egyes embereknél VITT” – teszik hozzá a cikkben.
Lényeges kérdés az is, hogy VITT esetén miért olyan gyakori, hogy az agy területén állnak össze vérrögök. Hasonlóra ugyanis spontán vérrögképződés során nagyon ritkán van példa: évente egymillió emberből alig három-négynél jön létre agyi vérrög, míg a VITT által érintett betegek felénél. Többféle tudományos elmélet is született, amely magyarázatul szolgálhat, a többi között a véráramlás gyorsaságára, a PF4 és az antitestek ragadósságára vonatkozóan. A közelmúltban kanadai tudósok kimutatták, hogy azoknál a betegeknél a legvalószínűbb az agyi vérrögképződést, akik antitestjei a legerősebben kötődnek a PF4-hez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ma is több országban használják a vakcinát
„Habár az adenovírusos vakcinák életek millióit mentették meg, mára kiestek a fejlett országok kegyeiből a VITT kockázata miatt. Mindazonáltal az alacsony jövedelmű országokban továbbra is széles körben használják ezeket a vakcinákat. Magas hatékonyságúak, olcsók és sokkal könnyebb a tárolásuk és szállításuk, mint az mRNS-vakcináké” – mutat rá Buka és Montague arra, hogy miért nem lehet egy vállrendítéssel elintézni a problémát. Hozzáteszik, még fontosabb érv talán, hogy egy újabb, akár a koronavírusnál is veszélyesebb világjárvány esetén nagy szükség lehet még adenovírusokon alapuló vektorvakcinákra. Éppen ezért fontos, hogy minél inkább feltárják a VITT kockázatait és megelőzési lehetőségeit.
