Az elemzés egyelőre, mielőtt megjelenhetne egy szakmailag lektorált folyóiratban, még szakértői bírálatra vár, ezért az eredményeit is óvatosan kell kezelni. Továbbra is bizonytalan tehát, hogy miként kezdte a vírus megbetegíteni az embereket. A most elemzett DNS-t össze kell vetni a vírus evolúciójára vonatkozó adatokkal is, hogy kiderüljön, mi volt előbb. „Ezek az adatok nem adnak végleges választ arra, hogyan kezdődött a pandémia, azonban minden egyes adat fontos, hogy a válaszhoz közelebb jussunk” – fogalmazott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) főigazgatója.
A friss tanulmányban elemzett mintákat a vuhani élőállatpiac felületeiről gyűjtötték 2020 elején. Tedrosz elmondta, hogy a DNS-szekvenciákat a kínai járványügyi központ tudósai nemrég feltöltötték a világ legnagyobb nyilvános vírusadatbázisába, azóta azonban az adatokat eltávolították. Egy francia biológus véletlenül vette észre az információkat, és megosztotta egy kutatócsoporttal, amely Kínán kívül vizsgálja a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus eredetét.
Az adatok azt mutatják, hogy egy vadkereskedelemben használt standról vett Covid-pozitív minták nyestkutyák génjeit is tartalmazták, ami arra utal, hogy az állatok talán vírusfertőzöttek voltak – közölték a tudósok, akiknek eredményeiről először a The Atlantic amerikai magazin számolt be. „Jó esély mutatkozik arra, hogy azok az állatok, amelyek a DNS-t tartalmazták, a vírust is hordozták” – mondta Stephen Goldstein, a Utah-i Egyetem virológusa, aki részt vett a kutatásban. „A kínai járványügyi központ által közzétett piaci minták adatai messze a legerősebb bizonyítékok az állati eredet mellett” – mutatott rá Ray Yip járványügyi szakértő, az amerikai járványügyi központ (CDC) kínai irodájának alapítója, aki nem vett részt az elemzésben.
Maria Van Kerkhove, a WHO COVID-19 technikai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az analízis egyetlen állaton belül sem talált vírust, és arra sem talált bizonyítékot, hogy valamely állat embert fertőzött volna meg. A virológusoknak több mint 12 év kellett, hogy az új típusú koronavírus rokona, a SARS-vírus állati eredetét kimutassák. Goldstein és kollégái szerint elemzésük az első szilárd bizonyíték arra, hogy vadon élő állatok is megfertőződhettek az új koronavírussal a piacon. Azonban az is lehetséges, hogy emberek hurcolták a vírust a piacra és fertőzték meg a nyestkutyákat, de az is, hogy fertőzött emberek hagyták a vírus nyomait az állatok mellett. Goldstein azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy kutatócsoportja a héten mutatta be eredményeit egy tanácsadó testületnek, melyet a WHO a COVID-19 eredetének kiderítésével bízott meg.
Ez is érdekelhet
Mark Woolhouse, az Edinburgh-i Egyetem fertőző betegségeket kutató szakértője szerint az lesz a döntő, amikor a nyestkutyák genetikai szekvenciáit összevetik az új típusú koronavírus evolúciójának adataival. Ha a nyestkutyákról kiderül, hogy COVID-19-ük volt, és a vírusaikról bebizonyosodik, hogy korábbi eredetűek, mint azok, amelyek embereket fertőztek meg, „akkor az lesz a lehető legjobb bizonyíték arra, hogy ez volt az a pont a piacon, amikor a vírus terjedése megindulhatott”.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
