A koronavírust szándékosan terjesztette el a kínai kormány, a vegetáriánus étrend segít elkerülni a fertőzést, a tömény alkohol fogyasztása pedig fertőtleníti a testünket és megöli a kórokozót: csak néhány példa azokból az álhírekből és tévhitekre alapozott "jó tanácsokból", amelyek év eleje óta végigsöpörtek az interneten. Van, amikor egy illető haszonszerzés céljából tesz közzé ilyesmit, de leggyakrabban az emberek jóhiszeműen küldik tovább, vagy osztják meg ismerőseikkel ezeket. Sokan úgy gondolják ugyanis, hogy ezzel segítenek, de valójában éppen az ellenkezőjét érik el: hátráltatják a járvány elleni harcot, sőt számos esetben emberéletet is követeltek ezek az áltudományos híresztelések. Ausztrál, thai, japán és bangladesi tudósok ennek összefüggéseit elemezték és számszerűsítették.
Kutatásuk során a december 31. és április 5. között a közösségi platformokon, online újságokban és egyéb weboldalakon közzétett koronavírushoz kapcsolódó pletykákat, tévhiteket, álhíreket és összeesküvés-elméleteket vizsgálták, az eredményeket pedig az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene című szaklapban tették közzé. Összesen 2311 esetet találtak a világ 87 országából 25 különböző nyelven, amelyek a koronavírussal kapcsolatban téves vagy félrevezető információkat tartalmaztak.
Hipó, Bill Gates és a kínaiak
Ezeket három kategóriába osztották: pletyka (meg nem erősített, később tévesnek vagy kitaláltnak bizonyult információ), stigma (egy bizonyos embercsoport diszkriminációján alapuló tévhit) és összeesküvés-elmélet (azzal kapcsolatos álhír, hogy valaki szándékosan terjeszti a vírust, illetve saját céljaira használja a járványhelyzetet). A vizsgált esetek 89 százaléka pletyka volt, ide tartozik például az, hogy ha hipót iszunk, azzal elpusztíthatjuk a szervezetünkbe jutott koronavírusokat. 7,8 százalék volt az összeesküvés-elméletek aránya: ezek közül a legnépszerűbb az, hogy a COVID-elleni oltás valójában Bill Gates biofegyvere. Stigma besorolást pedig 3,5 százalék kapott, például az az állítás is, hogy minden fertőző járványról a kínaiak tehetnek.
A tanulmány szerint az álhírek 24 százaléka a fertőzés terjedéséhez kapcsolódott, 21 százalékuk a megelőzési módokra irányult, 19 százalék kezelési és gyógymódokra adott "tanácsot", 15 százalékuk a vírus eredetét firtatta, 1 százalék erőszakos tartalom volt, 20 százalék pedig egyéb kategóriába tartozott. Mindezeknek számos esetben komoly következménye lett: a kutatás szerint 5876 ember került kórházba az álhírek, téves tanácsok miatt, közülük nyolcszázan elhunytak, további hatvanan pedig teljesen megvakultak, miután metilalkoholt ittak a koronavírus elleni védekezésként.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy csakis hiteles forrásokból tájékozódjunk. A kormányzatoknak, közösségi oldalak vezetőinek pedig véleményük szerint még nagyobb hangsúlyt kéne arra fektetniük, hogy ellenőrizzék a netre kikerült tartalmakat, és ha szükséges, töröljék az ilyen káros téves információkat.
Így érintette a nőket itthon a járvány miatti elbocsátási hullám - a részleteket megtudhatja az nlc.hu cikkéből .
