Mint azt megírtuk , Boris Johnson miniszterelnök keddi bejelentése szerint minden járványügyi korlátozás megszűnt az Egyesült Királyságban, így immár az igazolt koronavírus-fertőzöttek számára sem lesz kötelező, hogy házi karanténba vonuljanak. A szigetországban megszűnik a rutinszerű kontaktkutatás, illetve - a kockázati csoportok kivételével - megszüntetik az ingyenes tesztelés lehetőségét is. Az Egyesült Királyság mellett egyéb országok is hasonló döntéseket hoztak a közelmúltban, mint például Norvégia és Dánia. Christina Pagel matematikus, operációkutató, a brit kormány független tudományos tanácsadó testületének (SAGE) tagja szerint ugyanakkor mindaddig, amíg az új koronavírus nem mutálódik valamilyen enyhébb kórokozóvá, a "normális élet", amelyhez annyira igyekszünk visszatérni, átlagosan rövidebb és betegséggel telibb lesz, mint korábban volt.
Pagel a The Conversation oldalán megjelent cikkében úgy fogalmaz, a COVID-19 révén egy újabb szignifikáns betegség vert tanyát társadalmunkban. Habár gyakran hasonlítják az influenzához, valójában a COVID-19 mindig is rosszabb volt annál. A halálozási aránya kezdetben mintegy tízszer magasabb volt. A kezelési módszerek és a vakcinák fejlődésével, valamint a népesség természetes úton szerzett immunitásával a halálozási ráta is lecsökkent valamelyest, de még így is közel kétszerese az influenzáénak - és ez a jelenleg domináns omikron variáns esetében is érvényes. Emellett az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a koronavírus-fertőzés sokkal gyorsabban terjed.
Nem szabad továbbá megfeledkezni arról sem, hogy a COVID-19 hosszú távú kárt okozhat a szív és a tüdő funkciójában, ahogy a mentális egészségre is kihatással lehet. Bár a védőoltások rendkívül hatékonyan képesek elejét venni a súlyos megbetegedésnek és a haláleseteknek, mégsem tökéletesek. Az újabb és újabb variánsok megjelenése is próbára teszi az oltások nyújtotta védelmet, valamint mára ismert, hogy a fertőzéssel szembeni védettség néhány hónap után gyengülni kezd. "Habár valószínűtlen, hogy a teljes védettségünket elveszítsük a súlyos megbetegedéssel szemben, az a fajta igyekezet, hogy visszatérjünk a normális élethez, amelyet olyan országokban látunk, mint az Egyesült Királyság, Dánia és Norvégia, oda fog vezetni, hogy sok ember újra és újra meg fog fertőződni az elkövetkező években. A többségük megküzd majd vele, de lesznek, akik meghalnak, és még többen, akiknél tartós egészségügyi panaszok alakulnak ki" - hangsúlyozza Pagel. Hozzáteszi, még azok közül is, akik enyhe megbetegedéssel esnek át a fertőzésen, sokan kiesnek egy időre a munkából vagy az iskolából a COVID-19 okozta panaszok miatt.
Nyolc lépésben adhatunk sakkot a pandémiának
"Röviden: a 2020 előtti világ többé nem létezik" - mutat rá a szakértő. Hozzáteszi azonban, hogy ha elfogadjuk, hogy a világ megváltozott, és hajlandóak is vagyunk ehhez alkalmazkodni, úgy az elmúlt két év tapasztalataival felvértezve a jövőben is csökkenthetjük a COVID-19 jelentette terheket. Ehhez nyolc kulcsfontosságú lépést sorol fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- A szabadban biztonságban vagyunk: igyekezzünk a beltéri levegőt olyannyira a kültérihez hasonlóvá varázsolni, amennyire csak lehet. A rendszeres szellőztetésen túl érdemes az épületgépészet terén is fejlesztéseket eszközölni, hogy javítsuk az az épületek szellőztetését, illetve szűrőkkel tisztítsuk a levegőt. Habár ez nem egyszerű feladat, de éppúgy nem tűnt annak eleinte az sem, hogy tiszta vizet és elektromosságot vigyen az emberiség minden otthonba.
- Az oltások fontosak maradnak: a lehető leggyorsabban be kell oltani a világ népességét COVID-19 ellen, hogy ezáltal életeket menthessünk meg, valamint lassítsuk a vírus mutációját és új variánsok kifejlődését. Emellett fontos folytatni a vakcinakutatásokat, hogy tartósabb védelmet nyújtó és az új variánsokkal szemben is ellenállóbb oltóanyagok születhessenek.
- Cselekedjünk időben: a mostani pandémia is megmutatta, hogy jobb előbb lépni, mint később, hogy elfojthassuk a járványokat, megelőzve, hogy azok átterjedjenek más országokba is. A világnak tehát be kell fektetnie az új koronavírus-variánsok és egyéb újfertőző betegségekutáni kutatásokba, hogy azokat minél hamarabb felfedezhessük a jövőben, mielőtt még túl késő lenne.
- Kövessük nyomon a vírus terjedését: a legtöbb országban már a pandémia előtt is működött rutinszerű nyomon követési rendszer, amellyel fel lehetett tárni olyan súlyos fertőző betegségek terjedését, mint akár az influenza és a kanyaró, hogy aztán szükség esetén a megfelelő óvintézkedésekkel csökkentsük a társadalomra gyakorolt hatásukat. A meglévő programokat hosszú távon ki kell egészíteni a koronavírus figyelésével is.
- Erősítsük az egészségügyet: a világ számos országának egészségügyi ellátórendszere nehézségekkel küzdött már azelőtt is, hogy a COVID-19 megjelent volna, amely aztán csak még tovább mélyítette a problémákat. Pagel szerint sürgető, hogy a világ kormányai fejlesszék az egészségügyet, különösen a téli időszakokban, amikor különösen nagy terhet jelenthet a jövőben a COVID-19-betegek számának megugrása.
- A hosszú COVID-dal is foglalkozni kell: továbbra is keveset tudunk a COVID-19 hosszú távú szövődményeiről. Fontos, hogy a területen zajló kutatások révén jobban megismerjük, ezáltal meg tudjuk előzni és kezelni tudjuk ezeket a komplikációkat.
- Segítsük a felzárkózást: a világjárvány éppen a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat sújtotta a legjobban. Akik a legkevésbé tudják elkülöníteni magunkatfertőzésesetén másoktól, azok dolgoznak legnagyobb arányban otthonuktól távol, használják a tömegközlekedést és élnek túlzsúfolt lakókörnyezetben - mindezek pedig kivétel nélkül kedveznek a vírus terjedésének. Éppen ezért az országoknak oda kell figyelniük a rászorulók felzárkóztatására az egészségügy, a lakhatás, a munkakörülmények, az oktatás és a táppénz tekintetében egyaránt. Végeredményben az egész társadalom ellenállóbbá válhat így a jövőbeli járványokkal szemben, legyen szó akár COVID-19-ről, akár más betegségekről.
- Mindig lesznek újabb járványhullámok: az előző pontokban felsoroltak csupán lassítják a koronavírus terjedését. Fontos tehát, hogy felkészüljünk a jövőbeli hullámok kezelésére. A nemzeti szintű figyelőrendszerek segíthetnek gyorsan beazonosítani az újabb és újabb járványkitöréseket, egyszersmind feltérképezni, hogy az új variánsok miként képesek súlyos megbetegedést okozni és megkerülni a meglévő immunvédettséget. Mindezek nyomán már lehetséges megfelelő azonnali intézkedésekkel reagálni, legyen szó akár a tesztelés kiterjesztéséről, a maszkviselés visszahozataláról, vagy például az otthoni munkavégzés elrendeléséről, ahol ez megoldható.
"Egy ilyen terv révén képesek lehetünk elkerülni a hosszadalmas és széles körű lezárásokat. Valójában a jövőbeli járványügyi korlátozások legnagyobb kockázata éppen abban rejlik, ha nem tanulunk meg együtt élni a COVID-19-cel, mert ragaszkodunk ahhoz, hogy a régi normalitás még mindig létezik. Tovább kell lépnünk az elutasításból és haragból, és el kell fogadnunk, hogy a világ más lett. Ebben az esetben átvehetjük az irányítást, és kialakíthatunk egy olyan életmódot, amely mellett a vírust háttérbe szorítva élhetünk egy szabadabb és egészségesebb életét" - emeli ki Pagel.
