Az amerikai tengerészgyalogosok körében végzett kutatás eredményei szerint a lázmérés, a SARS-CoV-2-fertőzésre jellemző tünetek szűrése, valamint a kiképzés előtti szigorú karantén ellenére is az újoncok továbbadták a vírust társaiknak, noha alig volt köztük, akinek tünetei lettek volna. A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei fontosak lehetnek börtönökben, húsüzemekben, iskolákban és más helyeken egyaránt, ahol ilyen intézkedésekkel próbálják kiszűrni a fertőzötteket. "Sok időt töltöttünk azzal, hogy ilyen intézkedésekkel védekezzünk, de valószínűleg nem váltották be a reményeinket. Ebben a korosztályban a rutinszerű tesztelés hatékonyabbnak tűnik" - mondta Jodie Guest, az atlantai Emory Egyetem közegészségtani kutatója, aki személyesen nem vett részt a kutatásban.
A vizsgálatot a New York-i Mount Sinai kórházban működő Icahn Orvosi Egyetem és az amerikai Tengerészeti Orvosi Kutatóközpont tudósai folytatták le 1848 újonc részvételével, akiknek mintegy 90 százaléka férfi volt. Két hetet otthoni karanténban, majd több mint két hetet a dél-karolinai Charlestonban, zárt kollégiumban, ellenőrzött katonai karanténban kellett tölteniük. Ez azt jelentette, hogy ketten laktak egy szobában, maszkot viseltek, legalább 1,8 méteres távolságot tartottak egymástól, kiképzésük pedig nagyrészt kültéren zajlott. Naponta megmérték a lázukat és ellenőrizték, vannak-e más tüneteik.
Koronavírustesztet végeztek rajtuk a katonai karanténba érkezéskor, majd ezután 7 és 14 nappal. Tizenhat főnek - nagyjából a résztvevők egy százalékának - lett pozitív a tesztje megérkezéskor, de csupán egyiküknek voltak tünetei. A kéthetes katonai karantén alatt 35 résztvevőnek lett pozitív a tesztje, és csak négyük mutatott tüneteket. Csak azok mehettek tovább a Parris-szigeti újonckiképző bázisra, akiknek mindkét karantén után negatív lett a tesztjük.
Észrevétlenül is terjesztők lehetnek a fiatalok
A karanténintézkedések, illetve azok betartatása sokkal szigorúbb volt, mint ami általában egy egyetemre vagy főiskolára és kollégiumaikra jellemző - hívta fel a figyelmet Stuart Sealfon, a kutatás egyik vezetője, a Mount Sinai munkatársa. Korábban szövetségi szakértők közölték, hogy az amerikai repülőtereken végzett, lázméréses és tüneti alapú szűrésen 675 ezer utasból kevesebb mint 15 akadt fenn. Nem tudni azonban, hogy vajon hány eset maradhatott rejtve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik, szintén a New England Journal of Medicine friss számában megjelent tanulmány a Theodore Roosevelt hadihajón tavasszal kitört járványról számolt be. A 4779 tagú, főként fiatalokból álló legénységből 1271-en fertőződtek meg, a diagnóziskor 77 százalékuknak nem voltak, 55 százalékuknál pedig később sem alakultak ki tünetek. Az eset azt mutatja, hogy a "fiatal, egészséges emberek hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez , gyakran észrevétlenül is" - tette hozzá kommentárjában Nelson Michael, a Walter Reed katonai kutatóintézet tudósa.
"Az éttermek messze a legkockázatosabb helyek, négyszer olyan kockázatosak, mint az edzőtermek és a kávézók" - állítják amerikai kutatók, akik azt vizsgálták, hol terjed a leggyorsabban az új koronavírus. A témáról bővebben az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
