Magyarországon úgy kezdődött el a harmadik hullám, hogy a második véget sem ért, és már itt is terjednek az új típusú koronavírus mutáns változatai - mutatott rá Szlávik János. Hozzátette, mivel a mutánsok más országokban is megemelték a fertőzésszámot, ezért arra lehet következtetni, hogy itt is hasonlóan alakul a járvány. Az utóbbi néhány hétben ráadásul csökkent a súlyos betegek átlagéletkora, és gyakrabban kerül kórházba olyan 40-50 éves ember is, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt. "A klinikai tünetek is némileg súlyosabbak, sokkal gyakrabban észlelünk lázat, köhögést, légúti tüneteket, ami azt mutatja, hogy a vírus nem csak abban veszélyes, hogy jobban terjed emberről emberre" - magyarázta az infektológus.
2,5 millió embert kellene gyorsan beoltani
Úgy tűnik, a koronavírus új mutánsai hatékonyabban kötődnek az egészséges sejtekhez, így nagyobb mértékben tudnak elszaporodni a szervezetben. Emiatt pedig jobban is fertőznek, hiszen több van belőlük a vérben vagy a légúti váladékban - jegyezte meg a főorvos. Most tehát mindent meg kell tenni azért, hogy minél többen és minél gyorsabban megkapják legalább az első oltást, hiszen már ez is - két héttel a beadás után - 60-70 százalékos védettséget jelent. Véleménye szerint Magyarországon már 2,5 millió ember beoltásával befolyásolni lehetne a járványt, esetleg így már csökkenne a fertőzésszám. Hangsúlyozta továbbá, hogy szerinte mind az öt, Magyarországon elérhető oltóanyag hatékony és biztonságos, és mind az öt alkalmas arra, hogy szinte 100 százalékban megakadályozza a kórházba kerülést és az elhalálozást.
Ki kell alakítani a lakosság védettségét
Magyarországon ismételten intenzíven felfutó szakaszba került a koronavírus-járvány , ezért az oltások segítségével minél előbb ki kell alakítani a lakosság védettségét - nyilatkozta Müller Cecília országos tisztifőorvos. Kiemelte ugyanakkor, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben "ma már nem vagyunk fegyvertelenek", Magyarországon ugyanis ötféle oltás is rendelkezésre áll, amelyeket nagyon intenzív programban juttatnak el a lakossághoz. Gyorsan és hatékonyan szeretnék beoltani a vakcináért jelentkezőket - jegyezte meg. Eddig egyébként már két és fél millióan regisztráltak - a cél az, hogy ők húsvét tájékára legalább az első adag vakcinát megkaphassák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Változik az oltási stratégia
Minél több embernek akarják beadni az első koronavírus elleni oltást, ezért változik a Pfizer-Biontech és az AstraZeneca vakcinája esetében a második oltás időpontja - közölte Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője. Az oltási stratégia eddig az volt, hogy - az alkalmazási előiratnak megfelelően - minden esetben betartották az első és a második oltás közötti időintervallumot. Mostantól - annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését -, igyekeznek minél több embernek beadni az első oltást, hiszen már az is ad egy alapvédelmet a fertőzés ellen. Ismertetése szerint a klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját. A Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást. Az AstraZeneca vakcinánál pedig - az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva - a 12. héten adják be a második vakcinát. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán.
A szakemberek bíznak abban, hogy már az első oltás beadásával kialakítható lesz olyan védelem, amely megakadályozza a fertőzés terjedését. Így talán tavasz végére, nyár elejére olyan átoltottságot érnek el, ami valóban védelmet jelent a közösségnek. Vasárnap estig egyébként már 685247 személyt oltottak be a koronavírus ellen, 251691-en már a második oltást is megkapták.
Koronavírus: mikor lesz védett a teljes lakosság? A válaszért olvassa el korábbi cikkünket!
