A felnőtt lakosság kevésbé érzi túlzónak a média által sugallt járványveszélyt, mint nyáron, a vírus szorítása alóli néhány hónapos fellélegzés idején - derült ki az Ipsos legfrissebb kutatásából. A magyarok megközelítőleg fele (48 százalék) azonban továbbra is úgy gondolja, hogy kisebb a fenyegetettség, mint amit a hírforrások tükröznek.
Bízunk a szakértőkben
A hírforrások megbízhatóságának rangsorát a járvány kezdete óta változatlanul a virológusok, járványügyi szakemberek, tudósok vezetik, decemberben 69 százalékos rekord értékkel. Hasonlóan minden korábbinál erősebb a bizalom a helyi egészségügyi hatóságok és az Operatív Törzs (harmadik és negyedik hely a WHO-t követően), de ezzel párhuzamosan a média irányában is.
A COVID-19 témával foglalkozó televíziós hírek, YouTube csatornák, valamint közösségi média oldalak korábban nem mért hitelességgel bírnak a decemberi kutatás adatai szerint. A tévés hírműsorok főleg az idősek, az alacsonyabb végzettségűek és a kis települések lakói számára jelentenek kiemelkedően hiteles forrást, míg a közösségi média a fiatalok és a diplomások körében a legmegbízhatóbb médium a vírussal kapcsolatban.
Megváltozott munkakörülmények
Az Ipsos mérése szerint tízből kilenc magyar meg van győződve a vírus gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, amely arány az elmúlt félév enyhe visszaesése után újra az áprilisban mért szinten van. A munkavállalók jelentős hányada saját bőrén is érzi a változásokat, megközelítőleg 420 ezer fő tartósan otthoni munkavégzésre, távmunkára kényszerül az év utolsó hónapjában is. Az interjúalanyok bevallására alapozva a munkavállalók 2 százalékára, mintegy 100 ezer főre becsülhető az állásukat a COVID-19 járványnak köszönhetően elvesztők száma a 2020-as évben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bátrabban tömegközlekedünk
Míg egy hónappal korábban még nem számolhatott be nagy változásokról a kutatást április óta havi rendszerességgel elvégző kutatócég, a decemberi számok azt mutatják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően újra erőteljesen korlátozódott a lakosság mindennapi élete. A személyes védekezés módját tekintve a májusi-júniusi állapothoz hasonló a hazai összkép, azzal a különbséggel, hogy a szájmaszkok használata (az ezt kötelező rendeletnek megfelelően) azóta érezhetően elterjed az országban (90 százalék), míg a tömegközlekedési formákat valamelyest intenzívebben használja a lakosság, továbbá a gyermekeket is bátrabban viszik közösségbe a szülők, mint tavasszal tették.
A mért értékek visszatükrözik a novemberi szigorításoknak köszönhetően a belföldi turizmusban érezhető visszaesést: míg szeptemberben a válaszadók mindössze negyede kényszerült elhalasztani vagy törölni utazását, decemberben már 48 százalékot mért az Ipsos. Hasonló nagyságrendű a rendezvények látogatásában mért visszaesés.
A maszkok viselése, valamint a tömegközlekedés használata erős összefüggést mutat, ennek köszönhetően a (vélhetően a saját autójukkal utazó) magas anyagi státuszúak körében a legalacsonyabb (86 százalékos) a maszkhasználat. A demográfiai keresztvizsgálatok rámutattak, hogy az idősebbek, továbbá a nők felülreprezentáltak a legóvatosabb lakossági szegmensben.
Szkeptikusok vagyunk az oltással szemben
Az Ipsos COVID-19 kutatássorozatának kilencedik mérési hulláma kitért a járvány utáni újrakezdésre is. A lakosság harmada akkor érezné újra biztonságosnak a járvány előtti, megszokott életformát, ha a járványügyi hatóság bejelentené a pandémia végét (31 százalék), míg minden negyedik alany a kormány képviselőjétől várná ezt a nyilatkozatot (25 százalék).
Míg a korábbi mérések azt mutatták, hogy a magyarok elsősorban a vakcina megérkezésétől várják a megnyugtató lezárást. Az eredmények összhangban vannak a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel: a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a COVID-19 elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.
Ez is érdekelhet
Bravúros kezeléssel mentették meg a koronavírusos kismama és babája életét Kecskeméten - további részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
