Nagy-Britanniában veszélyhelyzet esetén a kormányzatot tudományos és műszaki kérdésekben egy arra szakosodott tudományos tanácsadó csoport (Scientific Advisory Group for Emergencies, azaz SAGE) segíti. A SAGE egyik alcsoportja pedig jelenleg azt vizsgálja, hogy egy esetleges COVID-19-vakcina milyen hatással lehet, egyáltalán mennyire lehet hatásos a népesség különböző korcsoportjaira. Mert, mint azt a kutatók mondják, elképzelhető, hogy az oltás pont azoknál idős, krónikus betegséggel élő csoportoknál lenne kevésbé hatékony, akik a legsúlyosabban betegszenek meg az új koronavírus okozta fertőzésben. Az azonban valamennyire védheti őket, ha a körülöttük élőket, például a gyerekeket immunizálnák. A The Guardian beszámolója szerint minderről Peter Openshaw, az Imperial College London professzora, a SAGE alcsoportjának tagja beszélt a Lordok Házának (az angol parlament felsőháza) szakbizottsága előtt.
"Sokszor úgy is megvédhetjük a legsérülékenyebbeket, ha más csoportokat célzunk, mint ahogy csináljuk ezt az influenza esetében" - mondta, utalva arra, hogy az Egyesült Királyságban évek óta gyengített hatóanyagú, orrspray formájában alkalmazható oltásokat adnak a gyerekeknek, akikre nem jellemző, hogy súlyos influenzás tünetekkel esnének át a betegségen, így próbálják nagyszüleiket megvédeni a fertőzéstől. Emellett elsősorban az egészségügyi dolgozókat és gondozókat oltják, akik a legtöbbször kapcsolatba kerülnek az idősekkel.
Az oltás önmagában nem elég
Arne Akbar, a University College London immunológiai professzora és a brit immunológiai társaság elnöke szerint azonban a tudósoknak ki kell deríteniük, hogy milyen változások mennek végbe az idős emberek szervezetében, amik végül az immunrendszer meggyengüléséhez vezetnek. "Tény, hogy még az egészséges idős emberek szervezetében is több a gyulladás testszerte. Meg kell értenünk, hogy ezek honnan jönnek" - mondta, hozzátéve: ez az oka annak, hogy a korral egyre törékenyebbé válik az emberi szervezet, és mindez súlyosbodhat olyan fertőzések hatására, mint amilyen a COVID-19 is. Akbar úgy fogalmazott, a vakcina mellé az időseknek kell valami más is, mint például egy koritkosteorid, ami képes gátat vetni a vírus okozta gyulladásoknak, és ami már eddig is sok életet mentett meg a járványban. Mint mondta, ezek együtt nyújthatják a legjobb védelmet.
Így áll most az oxfordi oltásfejlesztés
Mint arról korábban a HáziPatika.com-on már beszámoltunk , az Oxfordi Egyetem és az Astra Zeneca közösen kezdett egy koronavírus elleni oltás kifejlesztésébe, és a hatékony vakcina utáni világversenyben igen előkelő helyen állnak, sokan abban bíznak, hogy e tudóscsoportnak sikerül majd piacra dobnia az első hatásos ellenszert. Jelenleg az egyetem tudósai a potenciális vakcinát sertéseken tesztelik, ezeknek az állatoknak viselkedik ugyanis leginkább az emberéhez hasonlóan a szervezete. A vakcinakutatókkal dolgozó Pirbright Intézet megállapításai szerint a szer akkor vált ki jelentősen megemelkedett antitestválaszt, ha két dózisban adják be. "Egyelőre még nem tudni, hogy milyen mértékű immunválasz szükséges ahhoz, hogy az emberek védetté váljanak a SARS-CoV-2-vel szemben. Ha az embereken végzendő klinika tesztek során egy dózis nem vált ki megfelelő választ, akkor meg kell tudnunk, hogy az adag megduplázása sikerhez vezet-e, azaz jobb védettséget ad" - olvasható az intézet által kiadott közleményben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatást vezető Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinológia professzora a Lordok Házának bizottsága előtt arról beszélt, hogy a kutatásba bevont, potenciális 140 oltás közül egyik sem tökéletes, de - mint mondta - nem is kell 100 százalékosnak lennie ahhoz, hogy hatásos legyen. "Már egy 50 százalékos hatékonyságú oltással is előrébb leszünk a lakosság védelmében. Tehát optimisták vagyunk, hogy lesz valamink, amit ha szükséges, akkor tudunk más vakcinákkal is kombinálni, és így esetleg még jobban működhetnek" - tette hozzá. Mivel azonban a koronavírus-fertőzöttek száma jelentősen csökken az Egyesült Királyságban, így nehéz most ott klinikai vizsgálatot indítani. Gilbert és kollégái a jelenleg a járvány gócpontjának számító Brazíliában kezdik meg a kísérleteket, és hamarosan Dél-Afrikában is elindítják a tesztelést az önkénteseken. A vakcina licenszével rendelkező Astra Zeneca pedig most készít elő egy 30 ezer fős klinikai tesztet az Egyesült Államokban.
Az oltással kapcsolatos legkisebb siker is számítani fog, hiszen az is segítheti a vakcinakutatókat világszerte. "A hatékonyság első jelei, főképp a kiváltott immunitás szintjével kapcsolatos adatokkal együtt hasznos információval szolgálhatnak a kutatónak, mert abból bárki következtethet arra, hogy az oltása működhet-e, s ha igen, hány adag lesz belőle hatékony az idősebbeknek és mennyi a fiatalabbaknak. Akármelyik ország is éri el az áttörést, ez kulcsfontosságú lesz" - mondta a vakcinológus.
Meglepő eredmény: Könnyebben fertőződnek meg koronavírussal azok, akik nyáron otthon maradnak - a részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
Legjobban: