Az RKI a következő hónapok várható folyamatairól készített stratégiai elemzésében kiemelte, hogy Németországban az első koronavírus -vakcinák megjelenése után is érvényben maradnak az olyan alapvető fertőzéshigiéniai szabályok, mint a maszkviselés, a távolságtartás és gyakori kézmosás. Ezeket az őszi-téli időszakban ki kell egészíteni a rendszeres szellőztetés gyakorlatával is - hangsúlyozta az RKI.
Ezért fontos a védekezés
A védekezés legfőbb célja továbbra is a koronavírus-járvány terjedésének és egészségi hatásainak korlátozása, méghozzá olyan módon, amely a lehető legkevésbé zavarja meg a társadalmi és a gazdasági élet működését. Így a többi között gondoskodni kell az oktatási rendszer működéséről, valamint a regionális és nemzetközi közlekedés akadálytalanságáról is. Ezért az első hullám idején alkalmazott országos zárlat helyett térben és időben korlátozott intézkedésekkel kell fékezni a járványt, és biztosítani kell, hogy az intézkedések szervezési és jogi szempontból praktikusak, könnyen megvalósíthatóak legyenek.
Mikor jöhet az oltás?
Ezzel összefüggésben Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a várakozások szerint 2021 első negyedévében, a január-márciusi időszakban válhatnak elérhetővé az új típusú koronavírus elleni első oltóanyagok. Tájékoztatása szerint a német kormány több vakcina fejlesztését támogatja, mert nem lehet tudni, hogy melyik bizonyul majd hatásosnak és biztonságosnak. Az oltást elsőként a leginkább sérülékeny csoportok tagjai, tehát az idősek és az egészségügyi dolgozók kaphatják majd meg.
Németországban egyébként eddig több mint 337 ezer embert fertőzött meg és 9685 életet követelt az új kór. A koronavírus úgynevezett reprodukciós rátájának (R) hétnapos mozgóátlaga jelenleg 1,25 az országban. Ez azt jelenti, hogy 100 fertőzött átlagosan további 125 embernek adja át a vírust.
Szinte kizárt, hogy megfertőzze csecsemőjét a koronavírusos anya - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!