Koronavírus: beoltassuk-e magunkat terhesen?

Máig kérdéseket vet fel, hogy a koronavírus elleni védőoltás beadása terhesség alatt is biztonságos-e, mivel kimondottan a várandós nőkre nem terjedt ki a széleskörű klinikai tesztelés. Néhány érintett elmesélte, miért döntött mégis az oltás mellett.

Noha világszerte egyre több ember kapja meg valamelyik, már engedélyezett koronavírus elleni vakcinát , még mindig számos kérdés merül fel ezekkel kapcsolatban. Többek között, hogy ajánlott-e várandós nőknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 25-én azt javasolta, hogy az egészséges terhes nők is oltassák be magukat valamelyik koronavírus elleni védőoltással. (Kivéve, akinek társbetegsége van, vagy egyéb kockázati tényező miatt nem ajánlott számára.) Néhány nappal később viszont a WHO finomított álláspontján, arra hivatkozva, hogy "míg a terhesség miatt a várandósaknál eleve nagyobb a kockázata a súlyos megbetegedésnek, kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy biztonsággal alkalmazható-e náluk az oltás. Ennek ellenére - azok alapján, amit a vakcinákról eddig tudunk - nincs okunk feltételezni, hogy bármilyen, specifikus kockázati tényezők felülírhatják az oltás terhes nők számára biztosított előnyeit" - áll a szervezet közleményében.

koronavírus elleni oltás terhesen
Terhesen is lehet koronavírus elleni oltást kérni. De fontos, hogy az érintettek átgondolt döntést hozzanak. Fotó: Getty Images

Anthony Fauci, Amerika első számú oltásszakértője azóta a USA Today-nek elmondta: jelenleg tízezer beoltott terhes nő állapotát követi nyomon az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari felügyelet, és eddig semmi nyugtalanítót nem észleltek. Az ellentmondásos megnyilvánulások viszont könnyen elbizonytalaníthatják az érintetteket, ezért három amerikai egészségügyi dolgozó a health.com-on megosztotta a védőoltással kapcsolatos gondolatait.

Fókuszban a folyamatos mérlegelés

Brittne Halford, 34 éves bostoni belgyógyász szakorvos (28 hetes terhes) a közelmúltig minden nap bejárt a kórházba dolgozni. "Azt tervezem, hogy az oltással megvárom a szülést. De ez egy képlékeny döntés, ami még változhat. Arra alapoztam, hogy képes vagyok korlátozni az expozíciót - a külső kórokozók szervezetre gyakorolt hatását" - magyarázza. Mint mondja, ő szerencsés, mert várandósként rövidebb műszakokat kapott, és az utolsó héten már csak olyan betegeket látott el, akiknek negatív lett a koronavírustesztjük . Azt is megtehette, hogy egyedül dolgozzon egy irodában, ezzel is csökkentve a megfertőződés esélyét. "Akinek erre nincs lehetősége, és a fertőzésnek való kitettség kockázata akár a munkahelyén, akár a lakókörnyezetében magas, a döntésnél mindenképpen vegye figyelembe ezt a tényezőt is" - javasolja Halford.

"Mint sok terhes nő, én is tisztában vagyok vele, hogyha elkapom a vírust, nagyobb a kockázata annak, hogy intenzív osztályra kerüljek, vagy hogy légzéstámogatásra szoruljak. Fekete lévén pedig a terhességgel összefüggő halálozási és morbiditási különbségeket is ismerem. Tehát számomra az oltás kérdése állandó mérlegelés. Biztos, hogy meg fogom kapni, de még nem tudom, pontosan mikor jön el az ideje" - mondja. Addig igyekszik mindent óvintézkedést megtenni maga és gyermeke védelmében.

Fontos a megelőzés és a biztonság

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az új koronavírus brit és dél-afrikai mutációjának megjelenése rávilágított arra, hogy a SARS-CoV-2 a következő években valószínűleg nem fog annyira megszelídülni, hogy a legtöbb embernél csak egy egyszerű nátha tüneteit okozza. De vajon mikor juthatunk el idáig? Részletek!

Maggie Romano, 32 éves chicagói orvosi asszisztens (15 hetes terhes) egy plasztikai sebészeti rendelőben dolgozik: botox és különféle töltőanyagok beadásával foglalkozik. "Injekciózás közben nagyon közel kerülünk a páciensek arcához. Az arcpajzs és a védőszemüveg bepárásodik, így csak maszkot viselek, a pácienseim viszont még azt sem. Tizenöt hetes terhes vagyok, a kisbabám mesterséges úton fogant egy vetélést követően, így mindenképpen nagyobb kockázatnak vagyok kitéve" - meséli. Éppen ezért mindent megtett, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a lehető legnagyobb biztonságban lesz. Az orvosával és a szülésznőjével közösen úgy döntöttek, hogy az a legjobb, ha a második trimeszterben - amikor a magzat szervei fejlődnek - kapja meg a vakcinát. "Az első dózist a 13. héten kaptam, a második részoltás másfél hét múlva lesz esedékes. Eddig azon kívül, hogy egy kicsit fájt az oltás helye és fáradt volt, más tünetet nem tapasztalt. Véleménye szerint az állapotos nőknek az oltás előtt érdemes felmérniük, hogy mekkora expozíciónak vannak kitéve.

Alapos tájékozódás mindenekelőtt

Sarah Scherschel, 28 éves diplomás ápolót (31 hetes terhes) egy szomorú családi esemény miatt még érzékenyebben érinti az oltás beadásának kérdése. "A nagymamám decemberben hunyt el koronavírus-fertőzésben. Hihetetlenül elkeserítő és demoralizáló, ha arra gondolok, hogy csak pár hónap választotta el attól, hogy megkaphassa a vakcinát. Érte, a férjemért, saját magamért és a megszületendő gyermekemért 'kértem' az oltást. Hogy újra láthassuk családunkat. De a munkatársaim, a betegeim, a szomszédaim és a közösség védelme is fontos" - magyarázza. Szilveszterkor, 26 hetes terhesen kapta az első adag Pfizer-vakcinát, néhány hete pedig a második dózist. Mint mondja, előtte - megbízható tudományos és orvosi forrásokra támaszkodva - alaposan tanulmányozta az oltóanyag fejlesztéséről, biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló eredményeket. Olyan forrásokat választott, mint az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma, vagy az Amerikai Reprodukciós Orvostudományi Társaság, amelyek hozzáférhető és mindenki számára könnyen érthető információkat osztanak meg.

"Az oltás előtt beszéltem az orvosommal és az egészségügyben dolgozó családtagjaimmal. Rájöttem, hogy sokkal kockázatosabb, ha terhesen elkapom a COVID-19-et , mint a vakcina, aminek csak elméleti kockázatai vannak. Ha megbetegednék, és nem tudnék vigyázni a babámra, mindenkinek rosszabb lenne" - sorolja az érveit. Mint mondja - megnyugtatásul azoknak, akik a mellékhatások miatt aggódnak - az első dózis után a legrosszabb tünet nála a fájó kar volt. De az sem volt rosszabb, mint egy influenza-oltás után, és körülbelül 48 óra múlva már nem is érezte. A második adag után ugyanezt tapasztalta, egy kis fáradtsággal megspékelve, ami két nappal később elmúlt.

Mi történik a magzattal, ha az anya megfertőződik?

Nemrég érdekes eredményekről számolt be a Philadelphiai Gyermekkórház és a Pennsylvaniai Egyetem Perelmani Orvostudományi Karának kutatócsoportja: SARS-CoV-2 ellen termelődő antitesteket találtak több olyan nő méhlepényében, akik terhességük alatt pozitív koronavírustesztet produkáltak - számol be róla a medicalxpress.com.

Mivel a COVID-19 továbbra is dinamikusan terjed és milliókat fertőz meg, a tudósok gőzerővel küzdenek, hogy megértsék, pontosan mit is tesz a SARS-CoV-2 vírus az áldozataival. Az egyik aggodalomra okot adó csoport továbbra is a terhes nőké: számos kutatásból kiderült, hogy náluk nagyobb a súlyos tünetek kialakulásának kockázata, mint a lakosság többségénél. További kérdéseket vet fel, hogy mi történik a magzattal a terhesség alatt, és a szülés után, ha az anya átesik a fertőzésen. Ezért a kutatók 1470 koronavírusos megbetegedésen átesett nő placentáját vizsgálták meg a vírus jelenlétére utaló nyomokat keresve, és hogy az immunválasz részeként fellépő antitesteket találjanak. Összesen 83 placentamintában fedeztek fel antitesteket . Ez véleményük szerint arra utal, hogy az antitestek "utat találnak" a csecsemőkhöz, védelmet nyújtva számukra a vírus ellen. A méhlepényekben talált antitestek száma tükrözte a fertőzés mértékét és azt, hogy az anya mikor, melyik trimeszterben fertőződött meg. A terhesség korai szakaszában megfertőződött nők placentájában több antitest volt. Az viszont úgy tűnik - ebben az esetben -, nem számít, hogy az anya tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át a fertőzést.

Egyelőre még a kutatók számára sem világos, hogy a magzatok mekkora védelmet kaptak így a koronavírus ellen, ahogy az sem, hogy mennyi ideig termelődnek antitestek. Kiderült viszont, hogy csak bizonyos típusú - immunglobulin G - antitestek képesek bejutni a placentába. A tanulmányba bevont csecsemők közül egynek sem lett pozitív a koronavírus-tesztje, ám a kutatók szerint ez még nem elég ahhoz, hogy azt állítsák, a csecsemők a méhben sem fertőződhetnek meg.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.