Március közepére immár a százhúszezer főt is bőven meghaladja az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedések száma globálisan. Kínában az utóbbi időszakban lassult a járvány terjedése, ugyanakkor ezzel egyidejűleg jelentősen megugrott az esetszám Dél-Koreában, Iránban és Olaszországban, illetve száznál is több országban és területen bukkant már fel a fertőzés. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a COVID-19 megbetegedés halálozási aránya az eddigi adatok alapján 3,5 százalék körüli, úgy a helyzet kétségtelenül ijesztőnek tűnik. Csakhogy ezeket a számokat érdemes a megfelelő kontextusban értelmezni.
Az influenza is többeket érint
A vírusok fertőzőképességének jellemzésére a szakemberek az úgynevezett reprodukciós rátát, avagy az R0 értéket használják. A mutató azt jelzi, hogy egy-egy beteg hány másik embert fertőzhet meg az adott vírussal, mielőtt fertőzésképtelenné válna. Az új koronavírus esetében ez a szám újabb becslések alapján 2-3 körüli lehet (az Egészségügyi Világszervezet [WHO] korai, januári állásfoglalása szerint 1,4-2,5 közötti), ami valamelyest magasabb, mint a szezonális influenza nagyjából 1,3-as indexe. (Jelentősen elmarad viszont a kanyaró 12-18 közötti értékétől.) Csakhogy míg a koronavírus némileg hatékonyabban fertőz, addig a már világszerte elterjedt influenzafertőzés így is sokkal több embert érint. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) és a WHO úgy becsüli , évente 3-5 millió súlyos megbetegedés, illetve 290-650 ezer haláleset írható az influenza és szövődményei számlájára a Földön.
A két vírus egyaránt fertőző légzőszervi megbetegedést vált ki. Összességében a koronavírus az esetek mintegy 15 százalékában eredményez súlyos állapotromlást, 3,5 százalékában pedig halált - zömében idős, krónikus alapbetegségekkel is küzdő betegek az áldozatok. Ehhez képest az Egyesült Államokból származó, a 2010/2011-es szezonig visszamenő adatok szerint az influenza miatt átlagosan a betegek 1,5 százaléka kerül kórházba, valamint 0,13 százalékuknál bizonyul végzetesnek a fertőzés vagy annak szövődményei. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy szezonról szezonra és korosztályról korosztályra is változik, hogy az influenza aktuálisan keringő vírustörzsei mennyire veszélyesek: kutatások szerint a betegség halálozási aránya egyes években elérheti akár a 2 százalékot is.
Miért félünk jobban a koronavírustól?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Google statisztikája szerint az idei év első két hónapja során naponta átlagosan nyolcszor gyakrabban kerestek rá a magyarok a koronavírus kifejezésre az interneten, mint az influenzára. Nyilván ez a kimutatás önmagában még nem tekinthető mérvadónak, de iránymutatásként azért értelmezhető. "Az elmúlt években voltak ugyan súlyos influenzajárványok, de örök igazság, hogy jobban félünk az ismeretlentől. Nyilván komoly szerepe van a közhangulat alakulásában annak is, hogy a média és a szakemberek egyaránt kiemelt figyelmet szentelnek a mostani járványnak. A legnagyobb félelmet azonban az kelti az emberekben, ha nem tudnak valamit, illetve nem kapnak választ a kérdéseikre. Márpedig a koronavírussal kapcsolatban sajnos még mindig nagyon sok kérdés megválaszolatlan" - hangsúlyozta dr. Kiss-Dala Noémi, a Szent László Kórház infektológusa.
A WHO elismeri, érthető, ha aggódunk a kialakult helyzet miatt, fontos azonban, hogy aggodalmunkat fordítsuk a javunkra, törekedjünk még inkább a megelőzésre. Éppen ezért javasolt mindenki számára, hogy igyekezzen minél pontosabban tájékozódni a témában, felmérve ezáltal a kockázatokat, valamint az ésszerű óvintézkedések mibenlétét. Eközben viszont ne hagyjuk figyelmen kívül a többi fertőző fenyegetést sem! Bizonyos tekintetben szerencsés egybeesés, hogy eddigi ismereteink szerint a koronavírus éppúgy cseppfertőzéssel terjed elsődlegesen, mint például az influenza, ennél fogva a megelőzési lehetőségek is egybevágnak. Függetlenül tehát az új vírustól, járványos időszakban mindig fokozottan ajánlott, hogy betartsuk az alábbi az alábbi tanácsokat. (A mostani járvány esetén pedig a dél-koreai és a németországi példa is azt mutatja, hogy a lakosság fegyelmezett együttműködésével, illetve a hatósági intézkedések alapos megszervezésével jelentősen lassítható a fertőzés terjedése.)
- Mossunk kezet rendszeresen szappannal, vagy ha erre nincs lehetőségünk, használjunk alkoholalapú kézfertőtlenítőt.
- Tartsunk legalább egy méter távolságot mindenkitől, aki tüsszent vagy köhög.
- Ne nyúljunk a szemünkhöz, orrunkhoz és szánkhoz kézmosás nélkül.
- Kövessük az általános légúti higiéniai szabályokat: tüsszentéskor, köhögéskor takarjuk el a szánkat és orrunkat papír zsebkendővel, amit aztán azonnal dobjunk ki a szemétbe. Ha olyan helyzet adódna, hogy nem tudunk zsebkendőt használni, köhögjünk a könyökhajlatunkba.
- Betegen maradjunk otthon, ne menjünk közösségbe, ezáltal is védve a többi embert a fertőzéstől.
Fontos különbség a megelőzés terén, hogy bár jelenleg több kutatás-fejlesztés is zajlik párhuzamosan, a SARS-CoV-2 ellen egyelőre nincs bevethető védőoltás a kezünkben. Influenza ellen viszont létezik vakcina , amit évről évre újra be kell adatni, jelentősen csökkentve ezáltal a fertőzés és a súlyos megbetegedés kockázatát. Ennek ellenére az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat 2017-es kimutatása szerint az influenza által leginkább fenyegetett korcsoport, a 65 év felettiek közül csak minden negyedik magyar használja ki az oltás nyújtotta lehetőséget, alaposan lemaradva a 44 százalékos európai átlagtól.
Mi történik, ha valaki elkapja a koronavírust?
Mint azt dr. Kiss-Dala Noémi kifejtette, két csoportot lehet megkülönböztetni a koronavírusos fertőzöttek között. Az egyik csoportba tartoznak azok a betegek, akik fiatalok, jó általános egészségi állapotban vannak, a COVID-19 pedig enyhe tünetekkel zajlik le náluk. Esetükben nincs is szükség különösebb gyógyszeres kezelésre, mert szervezetük képes magától legyőzni a vírust. Azoknál viszont, akik 60 év felettiek, valamilyen társbetegséggel is küzdenek, legyengült az immunrendszerük, illetve súlyos az állapotuk, indokolt lehet gyógyszereket alkalmazni. "Ha ilyen eset történne Magyarországon, igyekeznénk többféle kísérleti gyógyszert is adni a betegnek, hogy minél inkább javuljanak a gyógyulási esélyei" - szögezte le a szakember. Kitért rá, jelenleg a Szent László Kórházban különítik el és kezelik azokat a betegeket és a velük kontaktusba került személyeket, akiknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazolják a koronavírus-fertőzés fennállását.
Ami a közeljövőt illeti, az új koronavírussal kapcsolatban egyelőre kétségkívül az az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon az északi féltekén most beköszöntő tavasz, illetve a jó idő képes lesz-e lelassítani a fertőzés terjedését. Az infektológus szerint korai lenne állást foglalni ebben az ügyben, mindazonáltal akár pozitív változást hoz az évszakváltás, akár nem, az emberek együttműködésére mindenképpen szükség lesz a járvány megfékezéséhez. "Egyértelműen azzal tehetünk a legtöbbet, ha alaposan fertőtlenítünk és betartjuk a köhögési etikettet, ahogy azt egyébként is tennünk kellene" - zárta gondolatait dr. Kiss-Dala Noémi.
A cikk megjelenését a Sanofi támogatta.
