Ahogy az a legelső koronavírus elleni vakcinák megjelenése óta ismert, az oltóanyagok nem a megfertőződéstől védenek, hanem attól, hogy a SARS-CoV-2 vírus a szervezetbe jutva komoly megbetegedést váltson ki. A szakértők és a kutatók is egyöntetűen állítják, hogy mindegyik bevizsgált és jelenleg forgalomban lévő vakcina 100 százalékban véd a súlyos lefolyású, halálos kimenetelű COVID-19 ellen, az azonban előfordulhat, hogy a beoltottaknál enyhe tünetekkel kialakul a betegség. Közel 5 hónappal a globális vakcináció megkezdése után pedig elkészült az első tanulmány is arról, hogy pontosan mekkora eséllyel betegedhet meg valaki az immunizáció után.
A Rockefeller Egyetem legújabb kutatásában saját, beoltott munkavállalóik körében végeztek vizsgálatokat, melyek során kiderült, hogy a 417 beoltott dolgozó közül mindössze 2 embernél alakult ki tünetes COVID-19. (Ez az esetek csupán 0,5 százalékát jelenti.) Az egyetem munkatársai az mRNS-alapú vakcinák (Pfizer-BioNTech és Moderna) két dózisát kapták meg, és a két igazolt koronavírus-fertőzött alany is több mint két héttel a második adag oltóanyag beadatását követően produkált pozitív tesztet. Egyikük kezdetben tünetmentes volt, és csak később kezdtek nála kialakulni a COVID-19-re jellemző tünetek, míg a másikuknál közvetlenül a tesztelés előtt jelentkeztek a koronavírusos szimptómák. Fontos megjegyezni, hogy mindkét fertőzött otthon vészelte át a betegséget, azaz az oltásnak köszönhetően egyikük sem került olyan súlyos állapotba, ami kórházi ellátást igényelt volna.
Veszélyes vírusvariánsokat azonosítottak
A kutatók eredményeikről a New England Journal of Medicine című folyóiratban is részletesen beszámoltak . Ebből kiderül, hogy az úgynevezett áttöréses fertőzések kialakulását a vírus gyors fejlődése indíthatta el. A genomszekvenáláskor során ugyanis mindkét betegnél az új típusú koronavírus egy-egy mutációját azonosították, az egyik az E484K jelű, Dél-Afrikában és Brazíliában is azonosított, fertőzőbb variáns , a másik pedig az S477N jelű, amely tavaly november óta New Yorkban terjed. "Ezek a betegek oltást kaptak, amire a szervezetükben erős immunválasz alakult ki, ennek ellenére mégis kialakult náluk a tüneteket okozó fertőzés" - nyilatkozta Robert B. Darnell professzor, aki két társával együtt vezette a kutatást. Az egyetemen dolgozóknak hetente kötelező a PCR-tesztelés, az ennek során gyűjtött nyálmintákból tudták a szakértők kimutatni a koronavírus jelenlétét, egy új vizsgálati módszerrel pedig a vírus RNS-ét is szekvenálni tudják.
Az eredmények megerősítik azokat az ajánlásokat, miszerint a beoltottaknak is fontos betartani a járványügyi előírásokat (a maszkviselést és a távolságtartást), és mivel az ő esetükben is fennáll a megfertőződés kockázata, a járvány megfékezése érdekében az ő tesztelésük is szükséges lehet. "Nagy a valószínűsége, hogy a vakcinázás befejeztével sem hagyhatunk fel a rendszeres tesztelésekkel, hiszen ahogy láthatjuk, a beoltott és ezzel védettnek minősülő embereknél is kialakulhat tünetes megbetegedés" - mondta Darnell, aki azt is hozzátette, hogy a folyton mutálódó vírus kihívás elé állíthatja a vakcinafejlesztőket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Sokkal több elhúzódó panaszt hagyhat maga után a COVID-19, mint korábban gondoltuk. Egy friss tanulmány szerint 55-féle különböző tünet gyötörheti a túlélőket, akár hosszú hónapokon át. Ide kattintva részletesebben is olvashat erről a témáról!
