Az új koronavírus , amelyet hivatalosan SARS-CoV-2 -nek kereszteltek, - és az általa okozott betegség, a COVID-19 - eddig közel 100 ezer embert fertőzött meg világszerte, a halálos áldozatok száma pedig meghaladja a háromezret. Bár a halálesetek többsége Kínában történt, az elmúlt két hétben újabb járványgócok alakutak ki Európában, a Közel-Keleten, az Egyesült Államokban, valamint újonnan Afrikában és Latin-Amerikában is.
Az érintett országok mindent megtesznek, hogy a vírus terjedését visszaszorítsák: utazási és kijárási korlátozásokat vezetnek be, kötelező karanténokat és házi megfigyelést alakítanak ki, tehát majdnem mindent úgy, mint két hónapja Ázsiában, ahol egyébként a mai napig küzdenek a járvánnyal. A CNN összeszedte a tíz legfontosabb - jó és rossz - tanulságot, ami segíthet abban, hogyan kezeljük jól a koronavírus-járványt.
Átlátható kommunikáció a nyilvánosság felé
A kormányzati kommunikáció átláthatósága, az információk hozzáférhetősége nagyban segíti az embereket abban, hogy megismerjék a COVID-19 betegség kockázatait és a szükséges óvintézkedéseket , valamint ezáltal elkerülhető a pánik és a félrevezető vagy hamis információk terjedése. Szingapúrban például naponta hírlevélben tájékoztatják a lakosságot a legfontosabb koronavírussal kapcsolatos hírekről - mennyi új megerősített eset van, hányan hagyhatták el a kórházat, hol jelentek meg új betegek stb. Hong Kong, Taiwan, Japán és Dél-Korea kormányzati hírügynökségei plakátokon, tévében, de lényegében minden létező csatornán információs kampányokat indítottak, hogy biztosan mindenki tudja, mit kell tennie, illetve értesüljön, hogy mit tesz a kormány. Japánban például - a helyi média tudósítása szerint - az emberek folyamatos edukációjának és a nagyobb egészségtudatosságnak hála még a hagyományos influenzás esetek száma is jelentősen csökkent.
Alapvetően fontos, hogy a kormányok ne hallgassák el a rossz híreket, ez segíthet olyan fatális hibákat elkerülni, mint amilyet Kína tett a járvány kitörésének első heteiben. Mint arról a HáziPatika.com -on is beszámoltunk, 2019 Decemberében Li Wenliang, egy szemészorvos megpróbálta figyelmeztetni az embereket, de a hatóságok elhallgattatták. A férfi februárban maga is belehalt a járványba. Amikor a The New York Times tényfeltáró riportja után fény derült a történtekre, az emberek felháborodtak, bizalmuk pedig megrendült a kormányban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egészséges távolságtartás
A vírus könnyen terjed, ha az emberek közeli vagy közvetlen fizikai kapcsolatba kerülnek egymással. Az egyik legfontosabb intézkedés tehát, amit akár egy kormány, akár egy átlagember megtehet, az a fizikai érintkezés kerülése, az egészséges távolságtartás fontosságának hangsúlyozása. Éppen emiatt függesztették fel az iskolákban a tanítást, törölték a nyilvános tömegrendezvényeket, zárták be a nyilvános tereket (például a fürdőket) Ázsiában, s ajánlották az embereknek, hogy ha tehetik, otthonról dolgozzanak.
Kínában jelenleg is utazási korlátozások vannak érvényben, ami az ország lakosságának majd felét, mintegy 780 millió embert érinti. Hasonló intézkedéseket hoztak február közepén Olaszországban is, ahol a legfrissebb hírek szerint bezárják az iskolákat március 15-ig. Ugyanezt teszik Franciaország majd 100 iskolájában is. De olyan nagy forgalmú intézményekre is ráfordítják a kulcsot, mint a milánói operaház, vagy a párizsi Louvre.
Járjunk egy lépéssel az események előtt
A hatóságok felkészülhetnek a járványra még azelőtt, hogy a vírus egyáltalán megérkezne, vagy nagy számban megjelennének a betegek az országban. Januárban, mikor egyértelművé vált, hogy a SARS-CoV-2 végigsöpör Ázsián, az ottani nemzetek karanténokat állítottak fel, még több egészségügyi felszerelést rendeltek, és megszervezték azokat a gyors reagálású, több területet is összefogó bizottságokat, melyek a kormányok munkáját segítik.
Thaiföldön például széles körben elterjedt a testhőmérséklet mérése a főbb közlekedési csomópontokon néhány nappal az első ismertté vált eset után. Hasonló intézkedéseket vezettek be az Egyesült Királyságban és az USA-ban is a napokban. New York például hetek óta készül, eddig mintegy 1,5 millió maszkot osztottak ki, és további 300 ezret kértek, valamint 1200 kórházi ágyat készítettek elő a potenciális koronavírus-betegek számára.
Tesztelés minél hamarabb
Az országok bátoríthatják a korai, helyi szintű vírustesztelést, hogy ezzel is minél hamarabb felfedezzék a betegeket, és hatékonyabban útját állják a járvány terjedésének. Dél-Korea jó példa a széles körben elterjedt, korai tesztekre és a fokozott éberségre - az ország egészségügyi minisztériuma például elindított egy olyan okostelefon-alkalmazást, amely felkéri a polgárokat, hogy naponta ellenőrizzék a tüneteket és szükség esetén értesítsék a helyi egészségügyi tisztviselőket. Sőt az egyik városban, Goyangban még egy autós koronavírus-tesztpontot is felállítottak, ahová az emberek behajthatnak kocsijukkal. Ott védőruhás egészségügyi dolgozók regisztrálják őket, megmérik a testhőmérsékletüket és mintát vesznek tőlük. Percek alatt átesnek a vizsgálaton, és ki sem kell szállniuk az autóból. Ez egyrészt gyors és kényelmes, másrészt az egészségügyi dolgozókat is védi a vírustól.
A jó higiénés gyakorlat elterjesztése
Legalább 20 másodpercig tartó szappanos kézmosás, az orr és a száj eltakarása tüsszentés vagy köhögés közben, kerülni a szemünk vagy szánk megérintését puszta kézzel, és úgy általában kerülni az olyan felületek megérintését, amelyeket mások is használnak - ezek a legfontosabbak, melyek jelentős változást hozhatnak a vírus terjedését illetően. Hong Kongban például az emberek kesztyűben járnak, kézfertőtlenítőt használnak és alkoholos törlőkendővel tisztítják a gyakran használt felületeket. Jó gyakorlat az is, hogy a házakban lévő liftek gombjait műanyagfóliával vonják be, így azokat könnyebb áttörölni óránként fertőtlenítővel. Az iskolákban - melyek még nyitva vannak - a gyerekek sorban állnak minden étkezés előtt vagy épp a nap végén, és mindenki egymás után megmossa a kezét alaposan, felügyelet mellett.
Rugalmas vagy otthoni munkavégzés
Immár egy hónapja emberek milliói dolgoznak otthonról vagy rugalmas munkaidőben Ázsiában. Néhány vállalat minden olyan alkalmazottját hazaküldte, aki nem nélkülözhetetlen, míg mások vetésforgó szerint, csoportokban járnak be dolgozni, hogy ne legyen egyszerre túl sok ember egy helyen. Természetesen adódnak nehézségek, ha például bezárják az iskolát, és a szülő egyszerre próbál vigyázni csemetéire és otthonról dolgozni. De a modern technológia - videó-konferenciák, VPN-rendszerek és felhő alapú megosztás - már régóta lehetővé teszi, hogy áthidaljuk a személyes találkozások, a személyes jelenlét szükségességét. Néhány Hong Kong-i ember arról beszélt a CNN-nek, mennyire frusztrálja őket a munkáltatójuk rugalmatlansága, hogy nem engedik, hogy otthonról dolgozzanak, s emiatt ők sokkal kitettebbek egy esetleges fertőzésnek.
Csak semmi "pánikvásárlás"
Nemcsak nálunk, de például Hong Kongban is jellemző volt februárban, hogy az emberek pánikszerű vásárlásba kezdtek, ezt pedig csak tovább fokozta, amikor néhány áruház polcai kiürültek. A lakosság attól tartott, hogy lezárják a határokat, és emiatt nem lehet majd wc-papírt kapni - a kormány hiába cáfolta ezeket a félelmeket.
De nemcsak toalettpapírból raktáraztak be, hanem felvásárolták a kézfertőtlenítőket, maszkokat, tisztítószereket és az olyan alapvető élelmiszereket is, mint a rizs. A pánikvásárlás felesleges félelmet és káoszt teremtett, sőt, nőtt a bűncselekmények száma is. Volt, akit azért tartóztattak le, mert ellopott 600 tekercs wc-papírt. Több oka is van annak, hogy nem szabad beállni a pánikvásárlók kanyargó sorába, de talán a legfontosabb, hogy így megnő az esélye, hogy pont azok az egészségügyi dolgozók nem jutnak hozzá a munkájukhoz nélkülözhetetlen eszközökhöz, akiknek ez létszükség lenne. Azóta Hong Kongban már helyreállt a rend, megnyugodtak a kedélyek.
Ne féljünk házikedvenceinktől
Felesleges félelmeket generált,, hogy egy kutyának pozitív lett a koronavírustesztje múlt héten Hong Kongban. Szakértők szerint a vírus képes bizonyos felületeken, tárgyakon megmaradni, így akár a kutyánk vagy macskánk bundáján is, ám ez nem jelenti azt, hogy ők meg is fertőzöttek lennének.
Mindazonáltal annak veszélye, hogy a kutyánktól kapjuk el a vírust, körülbelül annyi, mint egy átlag kilincsről elkapni, nem túl nagy - minderről Sheila McClelland írt egy nyílt levelet a Hong Kong-i székhelyű Animal Protection Charity jótékonysági állatvédő szervezet nevében a város vezetőségének. Szóval nem kell kedvenceinket karanténba tenni, maszkot húzni rájuk, szimplán ragaszkodjunk a jó higiénia betartásához. Mossunk kezet, miután megsimogattuk őket, és ha nagyon aggódunk, esetleg fertőtlenítő törlőkendővel a mancsaikat is letörölhetjük, miután visszatértünk a sétából.
Ne bélyegezzük meg a betegeket
Ahogy a vírus terjed, úgy terjed a félelem, a paranoia és a diszkrimináció is. Szakértők a betegek megbélyegzésének veszélyeire figyelmeztetnek. A karantén, az elszigeteltség kétségtelenül nagyon fontos a járvány megfékezése szempontjából, ám nem mindegy, hogyan hajtják végre azt. Fontos, hogy ne sérüljön a betegek méltósága, tisztelettel bánjanak velük. Vigyázni kell arra is, hogy olyan országokban, ahol a népesség jelentős része fehér bőrű, ne öltsön idegengyűlölő vagy épp rasszista formát a fertőzöttek stigmatizációja - több helyen is volt már rá példa, hogy az ázsiai embereket zaklatták, támadták, mert féltek, hogy fertőzöttek lehetnek.
Ezért is figyelmeztette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója az országokat, ne vezessenek be kereskedelmi tilalmakat, mivel ez "félelmet és megbélyegzést szülhet, ám kevés közegészségügyi haszonnal jár". "Amennyiben ilyen intézkedéseket hajtottak végre, sürgetjük, hogy azok rövid időtartamúak, arányosak legyenek a közegészségügyi kockázatokkal, és a helyzet alakulásával rendszeresen mérlegeljék őket" - tette hozzá Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
Végül de nem utolsó sorban: ne pánikoljunk
Ahogy nélkülözhetetlen, hogy a kormányok és az emberek felkészüljenek a vírusra, úgy az is nagyon fontos, hogy senki se pánikoljon. A jelenlegi adatok szerint ugyanis az új koronavírus ugyan halálosabb (körülbelül 3 százalékos a halálozási rátája), mint az influenza (0,1 százalék), de sokkal kevesebb áldozatot követel, mint a korábbi SARS- (9,6 százalékos halálozási ráta), vagy a MERS-járvány (35 százalék).
A legtöbb embernél nem okoz súlyosabb tüneteket , mint egy átlag megfázás, majd magától el is múlik. Azoknál van esély komolyabb szövődmények, például tüdőgyulladás kialakulására, akiknek legyengült az immunrendszere, idősebbek vagy épp nagyon fiatalok. A kínai népegészségügyi hivatal adatai szerint az eddig ismertté vált 80 151 esetből 47 204 beteg már gyógyultan távozott a kórházból.
Forrás: CNN
Kínai kutatók azonosították, hogyan fertőz a koronavírus, kattintson és olvassa el az nlc.hu -n.
