A British Medical Journal című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a lábadozók vérplazmája nem csökkenti a halálozási arányt és a betegség súlyosra fordulását sem sikerült vele megakadályozni.
"A vérplazmának nincs gyógyító hatása"
Donald Trump amerikai elnök augusztusban történelmi áttörésnek nevezte a vérplazmás kezelést, ám a mintegy 400 COVID-19-es beteg bevonásával végzett esettanulmány nem ezt támasztja alá. A kezelés sürgősségi alkalmazását az Egyesült Államok és India is engedélyezte. "A kísérlet során az derült ki, hogy a vérplazma kis hatással van arra, hogy a betegek megszabaduljanak a vírustól, de ez arra nem elegendő, hogy felépüljenek a betegségből" - állapította meg Simon Clarke, a readingi egyetem mikrobiológus szakértője, aki hozzátette: "Egyszerűen fogalmazva: nincs gyógyító hatása."
A kísérletet 464, közepesen súlyos tüneteket mutató COVID-19-es beteggel végezték, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport vérplazmát és szabványos orvosi ellátást kapott, míg a kontrollcsoport nem kapott plazmát, csak hagyományos ellátást. Hét nap után a plazmával kezelt betegek egyes tünetei enyhültek, és az ellenanyagok nagyobb arányban semmisítették meg a vírust a szervezetükben, de 28 nappal később a két csoportban nem volt különbség a halálozási arány és betegség súlyosbodása között.
"A vérplazma leszereplése csalódás, de nem teljesen meglepő" - vélekedett Ian Jones, a readingi egyetem virológusa, aki szerint a vérplazmás kezelés akkor lehet hatásos, ha valaki a megfertőződést követően nagyon rövid időn belül megkapja. Ezért azt javasolta, hogy olyanokon végezzenek vérplazmás kezelési kísérleteket, akiket frissen diagnosztizáltak a fertőzéssel. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is az a legbiztosabb, ha az emberek védekeznek a fertőzés ellen, és nem kapják el a vírust.
Az infektológus szerint heteken belül jelentősen megugorhat a halottak száma idehaza - arról, hogy mit mondott még a szakember, az nlc.hu cikkében olvashat.