Elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség és szívelégtelenség - négy krónikus egészségügyi probléma, egyben az új koronavírus okozta COVID-19 ismert rizikófaktorai. Mi több, mint az az intézmény honlapján olvasható , az amerikai Tufts Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kórházi kezelést igénylő megbetegedések mintegy kétharmadának hátterében legalább egy betegség felfedezhető az említettek közül. Az Amerikai Szív Társaság folyóiratában ( JAHA ) megjelent tanulmányukban a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a koronavírus-fertőzöttek állapota az esetek...
- 30 százalékában elhízás,
- 26 százalékában magasvérnyomás-betegség (hipertónia),
- 21 százalékában cukorbetegség (diabétesz)
- és 12 százalékában szívelégtelenség nyomán válik olyan súlyossá, hogy kórházba kerülnek miatta.
Járványtani szempontból mindez azt mutatja meg, hogy az esetek hány százaléka lenne elkerülhető, ha nem állnának fenn az említett alapbetegségek. Magyarán az érintettek ugyanúgy megfertőződhetnének, azonban krónikus alapbetegségük hiányában nem fordulna olyan súlyos lefolyásúvá esetükben a COVID-19, hogy amiatt kórházban kelljen őket kezelni. Mindent egybevetve a kutatók modellezése szerint a COVID-19 miatti kórházi kezelések 64 százaléka megelőzhető lenne, ha a négy nagy krónikus egészségügyi probléma egyáltalán nem létezne. Persze ez jelenleg nehezen elképzelhető, érzékletes kimutatás ugyanakkor, hogy amennyiben egyaránt tizedével kevesebb embert érintene a társadalmon belül az elhízás, hipertónia , diabétesz és szívelégtelenség, úgy 11 százalékkal kevesebb koronavírus-fertőzöttet kellene kórházban kezelni.
"Habár a nem régen indult oltási programok csökkenteni fogják a fertőzések számát, még így is hosszú út áll előttünk. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy további kutatásokra lesz szükség az ügyben, hogy vajon a kardiometabolikus egészség javítása révén csökkenthető-e a COVID-19 miatti kórházi kezelések száma, ezzel együtt pedig a pandémia halálos áldozatainak száma és az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás" - mutatott rá Dariush Mozaffarian kardiológus professzor, a tanulmány vezető szerzője. "Ismert például, hogy az étrend minőségének javítása által akkor is gyorsan, akár hat-nyolc hét alatt javítani lehet az anyagcsere egészségét, ha ehhez nem társul testsúlycsökkenés. Rendkívül fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen életmódbeli változtatások révén lehetne csökkenteni a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatát - mind a mostani, mind a jövőben várható világjárványok szempontjából" - tette hozzá.
A nagy mennyiségben érkező készleteknek köszönhetően egyre többek számára ajánlják fel a COVID-19 elleni védőoltás a kínai Sinopharm vakcinájával. Mit lehet tudni az oltóanyagról? A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
