Nem egyedi eset, hogy egy vírus közvetlenül megfertőzi és károsítja a test különféle szöveteit, szerveit, az viszont rendhagyó, hogy egy olyan, alapvetően a légzőszervrendszerhez köthető kórokozó, mint a SARS-CoV-2, a szervezet ennyire sok működési mechanizmusára legyen hatással. Bőrelváltozások, gyomor-bélrendszeri tünetek, vese- és májproblémák, vérrögképződés, a szaglás és az ízérzékelés elvesztése - a Time összefoglalta, mit tudunk eddig róluk.
Bőrelváltozások és a COVID-lábujj
Dr. Kanade Shinkai, a Kaliforniai Egyetem bőrgyógyász professzora szerint nem ritka, hogy egy vírusos fertőzés bőrelváltozásokkal jár, jó példa erre a bárányhimlő vagy a herpesz. "Ami viszont egyelőre nem világos a COVID-19 esetében, az az, hogy a fertőzéssel kapcsolatba hozható bőrtünetek specifikusan erre a vírusra jellemzőek - ami azt jelentené, hogy a bőrben valóban van vírus -, vagy csak az immunrendszer reagál így a testben máshol lévő vírusra" - latolgatja a szakember.
A koronavírus-fertőzéshez esetlegesen köthető bőrpanaszok - mert egyelőre még nincs elég adat ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, hogy a COVID-19 okozza őket - széles skálán mozognak. Gyakori például a COVID-lábujjnak nevezett jelenség, amelynek lényege, hogy a páciensek lábfején, lábujjain pirosas, kékes elszíneződés, rosszabb esetben sebek jelennek meg. Ugyancsak sokan tapasztalnak csalánkiütésre emlékeztető, gyakran viszkető foltokat vagy apró hólyagokat.
A bőrelváltozások és a COVID-19 összefüggéseinek vizsgálata jelenleg is folyik. Dr. Shinkai úgy gondolja, azért kiemelten fontos tanulmányozni a témát, mert megjelenésük akár a betegség korai jelei is lehetnek, idejében történő diagnosztizálásuk pedig segíthet a fertőzés terjedésének megakadályozásában. Az orvos ugyanis a szokatlan szimptómák láttán hamarabb dönthet úgy, hogy el kell különíteni a beteget.
Gyomor-bélrendszeri tünetek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy egyre több COVID-beteget diagnosztizáltak, úgy vált egyre világosabbá, hogy sokaknál a megszokott légzőszervi tünetek helyett gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek, úgymint hányinger, hányás, hasmenés. Az új koronavírus ugyanis az úgynevezett ACE2-receptorokat használja arra, hogy bejusson az általa megfertőzött emberi sejtekbe, ezek a sejtreceptorok pedig a bélrendszerben is megtalálhatóak. Dr. Brennan Spiegel, a Los Angeles-i Egyetem professzora úgy nyilatkozott, mivel a vírus megtalálható a nyálban, könnyedén bejuthat a gyomor-bélrendszerbe. Egy kutatásban egyébként, amelyet az American Journal of Gastroenterology című szaklapban publikáltak, megállapították: azokat, akiknél a COVID-19 bélpanaszokat okoz, később diagnosztizálják, és hosszabb ideig is tart a gyógyulásuk.
Mivel a vírus széklet útján is terjed, az emésztőrendszeri tünetek jelentősége különösen nagy. Dr. Spiegel szerint a közösen használt fürdőszoba óriási veszélyt rejthet, így a következőket tanácsolja azoknak a COVID-fertőzötteknek, akik otthon lábadoznak:
- igyekezzenek a velük egy háztartásban élőktől külön vécét használni, vagy ha ez nem lehetséges, legyen saját vécépapírjuk,
- székletürítés után csak úgy húzzák le a vécét, hogy előtte lehajtják a tetejét,
- és fertőtlenítsék le a vécéülőkét.
Veseproblémák
A vesében ugyanúgy megtalálhatóak az ACE2-receptorok, a koronavírus tehát ezt a szervünket is megtámadhatja. Bizonyos kutatások során a szakembereknek a vizeletben is sikerült kimutatniuk a SARS-CoV-2 -t, bár a fertőzés vesékre gyakorolt hatásának tanulmányozása még gyerekcipőben jár.
Dr. Kenar Jhaveri nefrológus és kollégái 2020 elején arra lettek figyelmesek, hogy egyre több fertőzöttnél jelentkezik akut vesekárosodás. 5000 olyan COVID-beteg adatait vizsgálták meg, akiket New York állam kórházaiban kezeltek, eredményeiket pedig a Kidney International című szaklapban jelentették meg. Arra jutottak, hogy a páciensek 36,6 százalékánál állt fent akut vesekárosodás, ebből 1803 embernek dialízisre volt szüksége. A vesekárosodás egyébként jellemzően súlyosbította a légzőszervrendszeri tüneteket: a veseproblémákkal küzdő páciensek 90 százalékát kellett lélegeztetőgépre kötni, míg azoknál, akiknél nem léptek fel hasonló gondok, az arány csak 22 százalék volt.
Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, az új koronavírus kétféleképpen is hathat a vesékre: az ACE2- receptor "segítségével" közvetlenül megtámadja a vese sejtjeit, és/vagy agresszív gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben - mondja Dr. Jhaveri.
Dr. C. John Sperati, a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának egyetemi docense egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Szerinte megvan az esélye, hogy egyes COVID-pácienseknél a vírus már azelőtt károsítja a veséket, hogy bármilyen más tünet megjelent volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azoknál, akik ugyan fertőzöttek, de nem olyan súlyos az állapotuk, hogy kórházba kerüljenek, vagy egyszerűen nem diagnosztizálják őket COVID-19-cel , kifejezetten súlyos vesekárosodás is felléphet. Így pedig a koronavírus-fertőzés nagyobb valószínűséggel lehet végzetes.
Májproblémák
A májban az emésztőrendszerhez és a vesékhez hasonlóan szintén jelentős mennyiségű ACE2-receptor található, így a fertőzés negatív hatással lehet a működésére. Szakemberek azt is megfigyelték egyébként, hogy a COVID-19-cel kórházba került emberek felének a normálisnál alacsonyabb volt a májenzimszintje, ami újabb jele annak, hogy a vírus megtámadja a májat. Szerencsére a rendelkezésre álló adatok eddig nem utalnak arra, hogy a COVID-19 májelégtelenséghez vezetne - nyugtat meg mindenkit Dr. Raymond Chung, a Massachusetts General Hospital munkatársa. A máj károsodása valószínűleg a fokozott gyulladásos reakciónak köszönhető, amely több szervet is érint a betegség súlyosbodása során.
Vérrögképződés és stroke
Egyre több adat lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a COVID-19 vérrögök kialakulásához vezethet, amelyek stroke-ot, akut agyi érkatasztrófát okozhatnak. A szakemberek egyébként már régóta tanulmányozzák, egyes vírusok, mint például az influenza, és baktériumok hogyan idézhetnek elő stroke-ot. A SARS-CoV-2 és a vérrögképződés, illetve a stroke közötti lehetséges kapcsolatot magyarázhatja, hogy a kórokozó rendkívül negatív hatással van a keringési rendszerre. Ráadásul a vérerek ugyancsak ACE2-receptorokban gazdagok, ami azt jelenti, hogy a vírus közvetlenül megtámadhatja az itt lévő sejteket, és hozzájárulhat a vérrögök formálódásához.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy amerikai orvosok szerint az új típusú koronavírus hirtelen stroke-ot okozhat azoknál a 30-as, 40-es éveikben járó pácienseknél, akiknek egyébként nincsenek súlyos tüneteik. Dr. Thomas Oxley, a New York-i Mount Sinai Health System idegsebésze és kollégái öt olyan koronavírus-fertőzött beteg állapotáról nyilatkoztak, akiket ők kezeltek. Mindannyian 50 év alattiak voltak, és vagy enyhe tünetekkel jelentkezett náluk a COVID-19, vagy egyáltalán nem voltak panaszaik. "Úgy tűnik, a koronavírus fokozza a vérrögösödés kockázatát a nagy artériákban, ami súlyos stroke kialakulásához vezethet" - szögezte le Dr. Oxley, aki hozzátette: adataik szerint az elmúlt két hétben hétszer több fiatal betegnél jelentkezett hirtelen stroke.
Az orvosok egyelőre még nem tudják, szükséges lehet-e minden olyan páciensnek vérhígítót adni, akit COVID-19-cel visznek kórházba, csökkentve ezzel a vérrögképződés esélyét. Bár egyes eredmények valóban azt mutatják, hogy azoknál a fertőzötteknél, akik kaptak ilyen szert, kevesebb komplikáció lépett fel, és hamarabb elhagyhatták a kórházat, több és behatóbb vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan meg lehessen állapítani az összefüggést.
Szaglás és ízérzékelés elvesztése
Mint arról korábban már írtunk a HáziPatika.com oldalán , orvosi beszámolók és megfigyelések szerint még aszimptomatikus vírushordozóknál is kialakulhat egy figyelemfelkeltő tünet, méghozzá az anozmia vagy hipozmia, valamint néhány esetben a diszgeuzia. Az előbbi két kifejezés a szaglás teljes vagy részleges elvesztését, utóbbi pedig az ízérzékelés zavarát foglalja magában. Ennek oka, hogy az új koronavírus gyulladást idézhet elő az orrnyálkahártya szaglómezejében, így gátolva a különböző illatok, ízek, aromák zavartalan érzékelését. A szakemberek egyébként még mindig vizsgálják, valóban lehet-e kapcsolat a szokatlan szimptómák és a fertőzés között: Dr. James Denneny, a Missouri Egyetem professzora arra számít, hogy ha lecseng a járvány, olyan szövettani mintákat elemezhetnek, amelyek lehetővé teszik az idegvégződések behatóbb analízisét.
Összegzésképpen Dr. Kristin Englund, a Cleveland Clinic fertőzőbetegség-specialistája azt mondta, a COVID-19 lefolyásának jobb megértése nemcsak azoknak az adatoknak és mintáknak az elemzésén múlik, amiket eddig gyűjtöttek. Kulcsfontosságú a minél szélesebb körű tesztelés a jövőben is, tudniillik ez abban is segíthet, hogy olyan újabb, a fertőzéshez kapcsolódó tüneteket azonosítsanak, amelyeket eddig nem ismertek.
Koronavírus: komoly bajt hozhat a tél - hogy pontosan mire figyelmeztet a szakember, az kiderül az nlc.hu cikkéből .
