Koronavírus: így osztanák ki a vakcinákat

156 ország vállalja a Covid oltóanyag-allokációs megállapodást, melynek célja, hogy a vakcinához minden nemzet egyenlő mértékben férhessen majd hozzá.

Az elmúlt néhány hétben világszerte országok tucatjai csatlakoztak a vakcinafejlesztést és méltányos járványkezelést céljául kitűző Covax-tervhez. Ezt a tervet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozta ki annak érdekében, hogy a jövőben elkészülő, koronavírus-elleni készítmény minden ország számára egyenlő mértékben hozzáférhető legyen, azt ugyanolyan ütemben vehessék át és terjeszthessék a fejlődő régiók is, mint a leggazdagabb nemzetek. A kezdeményezés mögé már egy 156 országot tömörítő kolaíció sorakozott fel - számol be róla a The Guardian .

Koronavírus-vakcina: ekkor kerülhet a hazai gyógyszertárakba A koronavírus-járvány kirobbanása óta számos kutatócsoport kezdte meg a munkát, hogy védőoltást fejlesszenek ki az új kórokozó ellen. Már több oltóanyag is a célegyenesbe ért, ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy vajon mikor férhetünk hozzá. Kattintson a részletekért!

Lépcsőzetesen jutna el az oltás a rászorulókhoz

A Covaxhoz eddig 64 magasabb jövedelmű ország csatlakozott, közöttük a 27 EU-tagállamot tagjai között tudó Európai Bizottság is. A terv célkitűzése az is, hogy 2021 végéig kétmilliárd adag biztonságos és igazoltan hatékony vakcinát juttasson el a világ minden pontjára. Mivel a kifejlesztését követően még hiánycikk lesz az oltás, a kiosztás is több lépcsőben történne meg: először a résztvevő országok lakosságának legsérülékenyebb 3 százalékát oltanák be, majd idővel a legkiszolgáltatottabb 20 százalék rendekezésére bocsátanák a vakcinákat.

Habár igazoltan hatékony vakcina még nincs, a munka megfeszített tempóban zajlik. A kormányok, az oltóanyag-gyártók, egészségügyi szervezetek és magánszemélyek összesen eddig 1,4 milliárd dollárt fordítottak az oltások kutatására és fejlesztésére.

Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images
Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az ENSZ egészségügyi testületének vezetője szerint nagyon fontos, hogy a koronavírus elleni vakcináért folytatott verseny valójában ne országok közötti versengés, hanem együttműködés legyen. A rendszer célja szerinte az lenne, hogy "minden országban bizonyos emberek, ne pedig bizonyos országokban minden ember" részesülhessen a sokak számára életmentő vakcinában . A "vakcina-nacionalizmus" (vagyis amikor egyetlen nemzet kisajátítja az oltóanyagot a saját lakossága számára) növekvő veszélyére már többen felhívták a figyelmet, hiszen az rengeteg életet követelhet és nemzetek közötti konfliktusok elmélyedéséhez vezethet.

A megállapodást részletesen bemutató dokumentum szerint minden ország fokozatosan kapna a kezdetben igen szűkös vakcinakészletekből, míg a legszigorúbban kiválasztott 3 százalék részesülne az oltásból. Elsődleges cél a halálozások csökkentése, illetve az egészségügyi rendszerek védelme lenne, az idősek, a krónikus betegek mellett az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók védelmére összpontosítanának.

Habár az oltóanyagok elosztásáról a nemzetek saját belátásuk szerint dönthetnek majd, a szakértők javasolják, hogy minden ország vezetése vegye figyelembe a dokumentumban szereplő ajánlásokat, a vakcinák kiosztásakor pedig mindenképpen törekedni kell a méltányosságra és az átláthatóságra.

Létszámleépítésre készül a Budapest Airport az utazási korlátozások miatt, mindez várhatóan 236 embert érint majd. További részleteket erről az nlc.hu cikkében olvashatunk!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.