Koronavírus: így osztanák ki a vakcinákat

156 ország vállalja a Covid oltóanyag-allokációs megállapodást, melynek célja, hogy a vakcinához minden nemzet egyenlő mértékben férhessen majd hozzá.

Az elmúlt néhány hétben világszerte országok tucatjai csatlakoztak a vakcinafejlesztést és méltányos járványkezelést céljául kitűző Covax-tervhez. Ezt a tervet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozta ki annak érdekében, hogy a jövőben elkészülő, koronavírus-elleni készítmény minden ország számára egyenlő mértékben hozzáférhető legyen, azt ugyanolyan ütemben vehessék át és terjeszthessék a fejlődő régiók is, mint a leggazdagabb nemzetek. A kezdeményezés mögé már egy 156 országot tömörítő kolaíció sorakozott fel - számol be róla a The Guardian .

Koronavírus-vakcina: ekkor kerülhet a hazai gyógyszertárakba A koronavírus-járvány kirobbanása óta számos kutatócsoport kezdte meg a munkát, hogy védőoltást fejlesszenek ki az új kórokozó ellen. Már több oltóanyag is a célegyenesbe ért, ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy vajon mikor férhetünk hozzá. Kattintson a részletekért!

Lépcsőzetesen jutna el az oltás a rászorulókhoz

A Covaxhoz eddig 64 magasabb jövedelmű ország csatlakozott, közöttük a 27 EU-tagállamot tagjai között tudó Európai Bizottság is. A terv célkitűzése az is, hogy 2021 végéig kétmilliárd adag biztonságos és igazoltan hatékony vakcinát juttasson el a világ minden pontjára. Mivel a kifejlesztését követően még hiánycikk lesz az oltás, a kiosztás is több lépcsőben történne meg: először a résztvevő országok lakosságának legsérülékenyebb 3 százalékát oltanák be, majd idővel a legkiszolgáltatottabb 20 százalék rendekezésére bocsátanák a vakcinákat.

Habár igazoltan hatékony vakcina még nincs, a munka megfeszített tempóban zajlik. A kormányok, az oltóanyag-gyártók, egészségügyi szervezetek és magánszemélyek összesen eddig 1,4 milliárd dollárt fordítottak az oltások kutatására és fejlesztésére.

Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images
Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az ENSZ egészségügyi testületének vezetője szerint nagyon fontos, hogy a koronavírus elleni vakcináért folytatott verseny valójában ne országok közötti versengés, hanem együttműködés legyen. A rendszer célja szerinte az lenne, hogy "minden országban bizonyos emberek, ne pedig bizonyos országokban minden ember" részesülhessen a sokak számára életmentő vakcinában . A "vakcina-nacionalizmus" (vagyis amikor egyetlen nemzet kisajátítja az oltóanyagot a saját lakossága számára) növekvő veszélyére már többen felhívták a figyelmet, hiszen az rengeteg életet követelhet és nemzetek közötti konfliktusok elmélyedéséhez vezethet.

A megállapodást részletesen bemutató dokumentum szerint minden ország fokozatosan kapna a kezdetben igen szűkös vakcinakészletekből, míg a legszigorúbban kiválasztott 3 százalék részesülne az oltásból. Elsődleges cél a halálozások csökkentése, illetve az egészségügyi rendszerek védelme lenne, az idősek, a krónikus betegek mellett az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók védelmére összpontosítanának.

Habár az oltóanyagok elosztásáról a nemzetek saját belátásuk szerint dönthetnek majd, a szakértők javasolják, hogy minden ország vezetése vegye figyelembe a dokumentumban szereplő ajánlásokat, a vakcinák kiosztásakor pedig mindenképpen törekedni kell a méltányosságra és az átláthatóságra.

Létszámleépítésre készül a Budapest Airport az utazási korlátozások miatt, mindez várhatóan 236 embert érint majd. További részleteket erről az nlc.hu cikkében olvashatunk!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!