Bár nem minden koronavírus -fertőzöttnél alakul ki súlyos lefolyású COVID-19 megbetegedés, ám akinél igen, biztosan hatalmas győzelemként éli meg, amikor végre negatív PCR-tesztek birtokában, meggyengülve bár, de hivatalosan is gyógyultan távozhat a kórházból. Sokan azonban otthon szembesülnek azzal, hogy valójában a betegség elleni harcot nem tudják még hónapok alatt sem kiheverni, mert súlyos szövődmények, tartós károsodások keseríthetik meg életüket. Ilyen esetekről mind több tanulmány számol be. Ezek alapján a COVID-túlélők többségénél a tüdőben alakul ki elváltozás, de esetenként szív- és májproblémák, vagy más belső szervek nem megfelelő működése jelzi, a koronavírus-fertőzés nem múlt el nyomtalanul. Ezért is dönt úgy egyre több ország, hogy alapos utánkövetéssel, komplex egészségügyi programokkal segíti ezeket az embereket.
A Hvg.hu arra volt kíváncsi , vajon Magyarországon is van-e már ilyen protokoll, így kérdéseiket a többi között feltették az Operatív Törzsnek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint a COVID-betegeket kezelő intézményeknek és a koronavírus-kutatással foglalkozó egyetemeknek, ám vagy nem kaptak választ, vagy közölték velük, rossz helyen kopogtatnak. Kiderült azonban, hogy a hallgatás ellenére Magyarországon nagyon is aktív csapatmunkával, alaposan kidolgozott protokoll alapján zajlik az intenzív ápolásra szorult, lélegeztetett betegek utánkövetése és rehabilitációja.
Akár 12 hétig is tarthat a rehabilitáció
A protokollt kidolgozó orvoscsoportot Varga János, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs és Kardiopulmonális szekciójának elnöke koordinálta, aki maga is több súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttet kezelt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. A szakember a lap kérdésére elmondta, márciusban kezdték a munkát, amelyben több területről vettek részt az orvosok, mivel a lélegeztetett betegeknek több szervi érintettsége is lehet.
"A COVID-19 nagyon súlyos lefolyású lehet, érintheti a tüdőszöveteket, a fertőzéstől a tüdőben szövetek közötti vizenyő, majd fibrózis is kialakulhat, mindezt a gyulladásos átvivő anyagok, fehérjék fokozott termelése és immunológiai folyamatok, úgynevezett citokinvihar (az immunrendszer túlzott reakciója) is kísérheti" - mondta Varga János, hozzátéve: a koronavírusos betegeknél emellett előfordulhat légzési-, máj- és veseelégtelenség, a vérrögképződés miatt pedig nagyfokú a betegek hajlama trombózisra és embóliára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az említett protokoll lényege egyrészt a beteg állapotának felmérése, majd már a károsodások ismeretében - ha szükséges - a rehabilitáció elkezdése. Ez azonban nem azonnal kezdődik, csak - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - 6 héttel az osztályról való távozás után, s az sem biztos, hogy feltétlen fekvőbeteg-ellátásban végzik, hiszen ha a beteg állapota megengedi, otthonában vagy ambuláns ellátásban is részt vehet az alapból 3 hetes, de végső esetben akár 12 hétre is meghosszabbítható programon. A rehabilitáció nemcsak a fővárosban, de vidéken is elérhető, az abban résztvevő orvosok folyamatosan kommunikálnak.
Varga szerint azonban eddig még limitáltak a magyar betegekre vonatkozó adataik, főképp, mert nem volt sok érintett és kevés idő telt még el a program kezdete óta. Ennek ellenére a szakemberek szeretnék majd publikálni tapasztalataik eredményét, ha megfelelő mennyiségű adat áll majd rendelkezésükre. A szakember a lapnak arról is beszélt, a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató betegek szinte kivétel nélkül minimális maradvánnyal gyógyulnak, ezért esetükben az időszakos után követés is elegendő.
Ez is érdekelhet
Óvatosan a házibulikkal! - könnyen berobbanhat újra a járvány. Szlávik János infektológus figyelmeztetéseit társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashatja.
