A tudósok 21 alacsonyabb osztályú labdarúgó-mérkőzés esetében elemezték részletesen a mérkőzésen készült videofelvételeket, végeztek kontaktkutatást, ezek alapján meghatározva a fertőzések releváns útvonalait. Összesen 1300 fertőzésgyanús esetet elemeztek. A 2020 augusztusa és 2021 márciusa közötti adatokból 104 esetet vizsgáltak, amelyeknél nagy valószínűséggel egy fertőző futballista részt vett egy meccsen vagy edzésen. Ezen esetek közül csak kettő olyat találtak, amelynél "nem tudják teljességgel kizárni a focipályán történt fertőzés lehetőségét". Ugyanakkor mindkét esetben történhetett a fertőzés magántalálkozó vagy tömegközlekedés során, illetve a munkahelyen - olvasható a Bázeli Egyetem keddi közleményében .
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a minimális testi kontaktussal járó kültéri sporttevékenységeknél nagyon kicsi a megfertőződés kockázata, ezáltal biztos opciót jelentenek a járvány ideje alatti mozgásra. Ezért azt javasolják, hogy az egészségügyi hatóságok a higiéniai intézkedéseket és szabályokat korlátozzák a sportpályán kívülre, egy játékos megfertőződése esetén pedig tekintsenek el az ellenfél játékosainak karanténkötelezettségétől, ha a pályán kívül nem volt egyéb szoros kontaktus.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák: adataik abból az időszakból származnak, amikor még nem a delta variáns volt az uralkodó vírus, ezért nem javasolják, hogy eredményeiket az intézkedésekre vonatkozó politikai döntéshozatal során szó szerint alkalmazzák. A vizsgálatot a német labdarúgó-szövetség (DFB) megbízásából a Saarlandi Egyetem sportorvostani intézetének szakértői végezték Florian Egger és Tim Meyer vezetésével, valamint a Bázeli Egyetem szakértője, Oliver Faude közreműködésével. Az eredményeket bemutató tanulmány a British Journal of Sports Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg.
Brit kutatók eredményei szerint a pandémia miatt stadionbezárások a mérkőzések alakulására is jelentős kihatással voltak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
