Saját bevallása szerint Shawna Sherman kezdetben nem vette komolyan a koronavírus-járványt, úgy gondolta, ha a SARS vagy Ebola sem érte el Amerikát, a COVID-19 sem jelent súlyos fenyegetést. Mindezt azonban átértékelte, amint sorra vezették be a korlátozásokat az országban, és a könyvtárt is bezárták, ahol dolgozott. Közalkalmazottként pedig tudta, hogy hamarosan szociális munkára rendelhetik, ha vészhelyzetet hirdetnek városában. "Mindig azt hittem, hogy ez maximum földrengés esetén következhet be, pandémiára nem is számítottam" - idézte fel a Women's Health magazinnak.
Április 14-én azonban kapott egy e-mailt, hogy a járványügyi kontaktkutatásban tartanak igényt a munkájára, egész pontosan a hivatalosan diagnosztizált COVID-betegekkel szoros kapcsolatba került személyeket kell felhívnia és kikérdeznie. "Kéthetes képzést kaptam, az elméleten túl Zoom meetingen keresztül megfigyelhettem más kontaktkutatókat. Ennek során rájöttem, hogy ezen a területen mindenki kezdő, hiszen ez egy teljesen új helyzet" - mesélte.
"Az első nap ketten csapták rám a telefont"
Shawna nagyon izgult az első műszakja előtt. Bár kapott egy szövegkönyvet, amelyre támaszkodhatott, úgy érezte, ez sokszor csak megnehezítette a dolgát, mivel kihívás volt úgy felolvasnia a szöveget, hogy közben együttérzőnek tűnjön a vonal túlsó felén. Ráadásul a személyi jogok miatt, nem is árulhatta el, hogy a hívott fél melyik ismerőséről bizonyosodott be, hogy koronavírussal fertőzött . "Nem egyszerű így rávenni az embereket, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Az első hívásomnál örültem, hogy némi küzdés árán sikerült eljutnom idáig. Ám a 15-20. perc környékén hallottam, hogy a háttérből egy férfi hang azt mondta, nem tűnök hivatásos járványkutatónak, ezért inkább tegye le a telefont. Az illető pedig rá hallgatott."
Volt, aki pedig még azelőtt rácsapta a telefont, hogy bemutatkozhatott volna. Ám Shawna nem adta fel, üzenetet írt neki, amiben elmagyarázta, hogy miért keresi. "Utána 5 percet tudtunk beszélgetni, de aztán újra letette arra hivatkozva, hogy túlságosan felzaklattam" - mondta, hozzátéve, hogy kis idő után belátta, nem szabad magára venni a hívottak viselkedését, akik valószínűleg megijedtek.
"A vírus nem válogat"
Szerencsére azért tapasztalata alapján többségében készséggel együttműködnek az emberek. Vannak, akik meg is köszönik a közösségért végzett munkáját. A feladata pedig sokszor igen megterhelő lelkileg. Volt, hogy egy olyan nőt kellett kikérdeznem, akiről hallottam, hogy jó eséllyel maga is elkapta a fertőzést, mert borzasztóan köhögött, nehezen vette a levegőt. Alig tudott beszélni, mégis végig kellett vennem vele a kötelező kérdéseket. Másik esetben egy olyan nőt kellett felhívnia, akinek a férje kórházba került a COVID-19 miatt. "Nem láthatta őt, és érthetően nagyon aggódott. Úgy érezte, nem gondoskodott róla megfelelően, ezért lett beteg. 30-40 percet beszéltem vele, és közben rengeteget sírt."
Kontaktkutató telefonosként napi négy órát dolgozott, heti 3-4 nap, egy idő után pedig előléptették csapatvezetőnek. Shawna azt mondja, hiányzik nekik a könyvtárosi munka, de végül is - ahogy a könyvtárban - most is segít információval ellátni a közösséget, és jelenleg ez a legtöbb, amit tehet. A kontaktkutatás pedig ráébresztette, hogy a koronavírus milyen gyorsan képes terjedni, milyen súlyos fenyegetést jelent, és hogy nem válogat, bárkit megfertőzhet. "Egy COVID-betegből hamar 30 lehet. Most már tudom, mennyire fontos a gyakori kézmosás, a távolságtartást és a maszkviselés."
Mi lehet az oka, hogy a járvány alatt csökkent a koraszülések száma? Az nlc.hu cikkéből megtudhatja, mit gondolnak az orvosok erről.