Influenzától a rhinovírusokon át az RS-vírusig és négy másik koronavírustörzsig többféle kórokozó is rendszeresen felüti a fejét a hideg idő beköszöntével. De vajon milyen hatással lennének ezek a vírusok a SARS-CoV-2 terjedésére? Harmonikusan kijönnének vele? Vagy éppen ellenkezőleg, kiszorítanák a cirkulációból? Stephen Kissler, a Harvard Egyetem és a Cambridge-i Egyetem fertőző betegségek terjedésének matematikai modelljeivel foglalkozó kutatója e kérdéseket járta körbe a The Conversation oldalán megjelent cikkében. Abban a szakértő is egyetért, hogy egyelőre korai lenne még bármit is biztosan kijelenteni a téma kapcsán. A lehetőségek áttekintéséhez ugyanakkor jó alapot jelenthet, ha megvizsgáljuk, a történelem során milyen interakciók léptek fel az említett és egyéb jól ismert vírusok között.
Keresztvédettség
Először is érdemes egy kicsit visszamenni az időben. A 18. végéhez közeledve egy angol orvos, Edward Jenner felfigyelt arra, hogy a kor halálos és pusztító fertőzése, a fekete himlő kevésbé fenyegeti a tehenészetekben dolgozó fejőnőket. Úgy gondolta - mint utóbb kiderült, helyesen -, hogy ezeket a nőket a tehénhimlővel való érintkezés védi meg. Ezért egy hasonló vírus felelős, mint a fekete himlő vírusa, azonban jóval enyhébb megbetegedést okoz csupán. Jenner áttörését ma többnyire az első vakcina megalkotása kapcsán emlegetjük, valójában azonban a felfedése egy sokkal fundamentálisabb jelenséget tükröz: a patogének nem külön-külön, hanem egymással szoros kapcsolatban léteznek, mi több, néha képesek gátolni akár egymás terjedését is.
Itt jön képbe a keresztvédettség fogalma, amely az említett példában a tehénhimlő és a fekete himlő vírusának strukturális hasonlóságának eredménye. Amikor valakit megfertőz a tehénhimlő, az immunrendszer előbb egy gyors, széles spektrumú válasszal reagál rá, amit aztán egy lassabb, de célzott, az adott vírusra szabott immunválasz követ. Miután pedig a fertőzés elmúlt, a szervezet képes megőrizni a kórokozó biológiai tervrajzát, hogy a jövőben már rögtön gyors és célzott támadást tudjon intézni ellene. Csakhogy a fekete himlő felépítése annyira hasonló a tehénhimlőéhez, hogy az immunrendszer úgy is képes felvenni a harcot az előbbivel szemben, ha előzőleg csupán a kevésbé veszélyes rokonával volt dolga.
A keresztvédettségben rejlik az influenzaoltás hatékonyságának magyarázata is. Az illetékes szakértők minden évben megjósolják, mely influenzatörzsek fognak leginkább cirkulálni az elkövetkező szezonban. A jóslat persze sosem tökéletes, mégis elegendő arra, hogy a fertőzések többségét képes legyen megelőzni. Szintén a keresztvédettség adja meg a választ arra a furcsa jelenségre, hogy a 2009-es H1N1-világjárványra miért reagáltak váratlanul jól az idősek. Hasonló influenzatörzsek ugyanis már a 20. század első felében is terjedtek az emberek között, akik immunrendszere pedig akkor találkozott a fertőzéssel, évtizedekkel később is védettek maradtak a biológiai emlékezetnek köszönhetően.
Ahogy már a bevezetőben is említettük, évről évre négy különböző koronavírustörzs is okozhat náthaszerű megbetegedéseket. Genetikai tekintetben ezt a négy törzset két összetartozó párba sorolhatjuk, így beszélhetünk két-két alfa- és bétatörzsről. Ezek rendszerint évenként felváltva alakítanak ki kisebb-nagyobb járványokat. A keresztvédettség jelenségén keresztül mindegyik törzs gátolja ugyanis a legközelebbi rokona terjedését, ami egy egyenletes kétéves ciklushoz vezet. A SARS-CoV-2 is egy béta-koronavírus, ami azt jelenti, hogy ősszel és télen talán versenyeznie kell a két közeli rokonával. Egy friss tanulmány már ki is mutatta egyébként, hogy képes felismerni az új koronavírust azok immunrendszere, akik korábban megfertőződtek valamely alfa- vagy béta-koronavírussal. Ez persze önmagában még nem garancia a keresztvédettségre, de a szükséges feltételek egyike.
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy olykor nem rokon vírusok is kiválthatnak keresztvédettséget. A 2009-es H1N1-járvány hetekkel elcsúsztatta az RS-vírus szezonjának csúcsát, illetve hasonló késedelemre többféle légzőszervi fertőzés esetében is akad dokumentált példa. Mindez talán a gyorsabb, szélesebb körű immunválaszból ered. Amikor ugyanis az immunrendszer magas készültségben van egy fertőzés miatt, egyszersmind képes lehet kivédeni más lehetséges fertőzéseket is.
Súlyosbító tényezők
Maga a keresztvédettség tehát alapvetően egy bizakodásra okot adó lehetőség, ugyanakkor ez csupán az érem egyik oldala. A vírusok ugyanis akár súlyosbíthatják is egymás hatását. A humán immunhiány vírus (HIV) és a kanyaró például közvetlenül támadja az immunrendszert, gyengítve a szervezet védekező képességét, ezáltal védtelenül hagyva a betegeket egyéb patogénekkel szemben.
Akad továbbá egy másik, furcsább módszer is e téren: olykor egy korábbi fertőzés is aktívan segítheti egy közeli rokon törzs támadását. Mind közül talán a dengue-vírus a leghíresebb példája ennek. Amikor valaki először kapja el a fertőzést, jellemzően csak enyhe tüneteket tapasztal, egy második fertőzés viszont akár életveszélyessé is válhat nála. Ennek oka, hogy a vírus másodikként fertőző szerotípusa felhasználhatja az első ellen termelődött antitesteket arra, hogy célt érve bejusson a megfertőzendő sejtekbe. Egyes kutatások szerint nem elképzelhetetlen, hogy hasonló megtörténjen a SARS-CoV-2 esetében. Ha így lenne, úgy mind egy korábbi SARS-CoV-2-fertőzés, mind egy másik koronavírus okozta megbetegedés miatt súlyosabb formában jelentkezhetne a COVID-19 .
Stephen Kissler szerint ugyanakkor túl korai lenne még megjósolni, mi fog történni az elkövetkező hónapokban. Mindazonáltal a matematikai modellek és történelmi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az új koronavírus előreláthatóan hosszabb ideig az életünk része marad még akkor is, ha beigazolódik a keresztvédettség iránti remény. A légzőszervi fertőzést okozó vírusok közössége talán már most is elég zsúfoltnak tűnik, sajnos azonban bőven van még hely egy újabb kórokozónak közöttük.