Hétfői adatok szerint a tavaly decemberben a kínai Vuhanból indult koronavírus-járvány igazolt fertőzöttjeinek száma immár megközelíti a 13 millió főt világszerte. Több mint 7 millióan már leküzdötték a fertőzést, mintegy 570 ezren ugyanakkor életüket vesztették a COVID-19 következtében. Az életkor ismert kockázati tényező a súlyos kimenetelű megbetegedések szempontjából, brit kutatók ugyanakkor több mint 17 millió felnőtt egészségügyi adatait megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy egyéb tényezők szintén kihatással lehetnek a betegség lefolyására.
Mint azt a technologyreview.com írja a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt összefoglalva, az időseket valóban jobban veszélyezteti a COVID-19, különösen 80 éves kor felett. A 80 feletti korosztály körében közel ezerszerese az elhalálozás kockázata a 40 alattiakhoz képest. Ezen felül ugyanakkor arra is fény derült, hogy a férfiakra nézve szintén nagyobb a veszély, mint nők esetében: az összes haláleset 60 százaléka a férfiakat érinti. Végezetül csökkentik a gyógyulási esélyeket olyan meglévő krónikus betegségek is, mint az elhízás, a cukorbetegség, a súlyos asztma, valamint szív- és érrendszeri kórképek.
A kutatás ugyancsak összefüggést talált a COVID-19 okozta elhalálozás rizikója és az etnikai hovatartozás között. A tanulmány eredményei szerint a fekete és dél-ázsiai emberek, illetve az egyéb etnikai kisebbségek egyaránt nagyobb arányban veszítik életüket a betegség következtében, mint a fehér betegek. Arra vonatkozóan viszont nem tudtak magyarázattal szolgálni a kutatók, hogy vajon minek a számlájára írhatóak ezek a jelentős etnikai eltérések. A közelmúltban a The New York Times által az amerikai járványügyi hatóságtól (CDC) kiperelt adatok is azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban a fekete és latinó közösségben kétszer magasabb a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzések előfordulása, mint a fehér lakosság esetében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
