A szakemberek az oltási program ilyen megközelítésével az oltóanyagok szállításában előforduló fennakadásokat akarják kiküszöbölni. Nem tartják kizártnak, hogy az új megközelítés akár jobb védelmet nyújthat, mint ugyanazon oltóanyag beadása két dózisban. A kutatóknak jó okuk van feltételezni, hogy az oltóanyagok vegyítése előnyös lehet: egyes ebola elleni oltási programokban már alkalmazzák ezt a módszert, hogy javítsanak a védelmen.
AstraZeneca- és Pfizer-oltást kapnak
A brit kormány koronavírus-bizottsága által megrendelt vizsgálatba több mint 800 önkéntest vonnak be Angliában, valamennyien 50 év fölöttiek. Az egyik csoport az Oxford-AstraZeneca oltást kapja meg, majd második dózisban a Pfizer-BioNTech vakcinát, a másik csoport fordítva - négy vagy 12 hét különbséggel. A többi oltóanyagot majd akkor vonhatják be a vizsgálati programba, ha megkapják a gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyét.
A kutatók figyelemmel kísérik, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a vakcinák vegyítésének, és vérvizsgálatokkal tesztelik, miként reagál az immunrendszer erre a módszerre. Azt is vizsgálni fogják, hogy a vakcinák miként hatnak az új mutációkra . Bár a tanulmány teljes idejét 13 hónapra tervezik, a tudósok azt remélik, hogy már júniusra tudnak számot adni előzetes eredményekről.
Ahogy újabb védőoltásokkal bővül a hazai vakcinapiac, úgy merül fel egyre több kérdés ezekkel kapcsolatban. Honnan tudjuk, hogy melyik védőoltást fogjuk kapni? Valóban azt adják be, amit várunk? Lehet-e trükközni a vakcinákkal? A többi között ezekről kérdeztük Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt. Olvassa el a témában írt cikkünket !
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
