Az elmúlt több mint másfél évben sok szempontból mindennapi életünk meghatározó részévé vált a koronavírus-pandémia, amely a SARS-CoV-2-vírus felbukkanása óta több mint 180 millió igazolt fertőzést, illetve közel 4 millió halálesetet okozott világszerte. Napról napra jelennek meg újabb és újabb tudományos eredmények a kórokozó és az általa kiváltott COVID-19-betegség kapcsán, továbbra sem tisztázott ugyanakkor, hogy egészen pontosan hol és mikor kezdődött a később világjárvánnyá hatalmasodott fertőzéshullám. A hivatalos feljegyzések szerint az első azonosított esetek 2019. december elejére datálódnak, mindazonáltal egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az első koronavírus-fertőzés, avagy a nulladik beteg megfertőződése valójában korábbi időpontra tehető.
Mint azt korábban megírtuk , tavaly márciusban a South China Morning Post című hongkongi újság a birtokába jutott kínai hatósági dokumentumok alapján arról számolt be, hogy az első ismert eset egy 55 éves betegé lehet, aki 2019. november 17-én kapta el a vírusfertőzést Hupej tartományban. A dátum azért is különösen érdekes, mert dr. David Roberts, az egyesült királyságbeli Kent Egyetem biológusa és kutatótársai szintén ezt jelölték meg az első fertőzés legvalószínűbb időpontjaként frissen megjelent tanulmányukban - olvasható a PLOS közleményében . Roberts és csapata egy olyan matematikai modell módosított alkalmazásával jutottak erre a megállapításra, amely eredetileg különböző fajok kihalásának időmeghatározására szolgál az adott faj egyedeinek utolsó észleléseit alapul véve. A módszert megfordítva arra keresték a választ, hogy időben honnan eredhet a pandémia, figyelembe véve, hogy mikor történtek az első ismert fertőzéses esetek a Föld 203 országában.
Az elemzés szerint az első eset 2019. október eleje és november közepe közé tehető Kínában. Mindazonáltal a kutatók szerint november 17. a legvalószínűbb dátum, míg a fertőzés globális elterjedése 2020. januárjában kezdődhetett. Ez a kimutatás is alátámasztja azon feltételezéseket, amelyek szerint a világjárvány hamarabb kipattanhatott, illetve gyorsabban növekedhetett, mint ahogy azt a hivatalos közmegegyezés tartja. A matematikai modell arra is választ adott, hogy a Kínán kívüli első eset Japánban történhetett 2020. január 3-án, míg Európán belül Spanyolországban jelent meg a fertőzés elsőként január 12-én, Észak-Amerikán belül pedig az Egyesült Államokban január 16-án.
Az eredményeket bemutató tanulmány a PLOS Pathogens című folyóiratban jelent meg. A kutatók úgy vélik, újszerű módszerük a jövőben is hasznos lehet egyéb fertőző betegségek terjedésének vizsgálatában, míg a COVID-19 eredetének feltárása nyomán pontosabb összképet kaphatunk a mostani világjárvány folytatólagos terjedéséről. "A módszert, amelyet ezúttal alkalmaztunk, kollégáimmal fejlesztettük ki a kihalások időmeghatározására, habár ebben az esetben a COVID-19 eredetének és terjedésének megbecsülésére használtuk. Az újfajta alkalmazási mód új lehetőséget kínál a járványtan területén arra, hogy jobban megértsük a betegségek kialakulását és terjedését, ráadásul csupán kis számú adatra van ehhez szükség" - hangsúlyozta dr. Roberts.
A San Diegó-i székhelyű Kaliforniai Egyetem, az Arizonai Egyetem és az Illumina cég kutatói molekuláris kormeghatározási eszközök és járványügyi szimulációk segítségével arra következtetnek, hogy legkorábban 2019 októberében jelenhetett meg az új koronavírus Kínában. Részletek itt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
