"Immunrendszerünk biztonságos védelmet nyújt a veszélyesnek felismert, akár saját, akár nem saját, de mindenképpen ártalmas, veszélyes anyagok, sejtek nagy része ellen. Ez a különleges és érzékeny, jól szervezett és memóriával rendelkező, szabályozott védelmi reakció az immunválasz" - olvasható a tudomany.hu , a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által az áltudományok elleni küzdelem céljából életre hívott honlap legfrissebb cikkében. A cikket szerzőként Falus András immunológus, Jakab Ferenc virológus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus jegyzi.
Mint azt a szakemberek írják, az immunválasz során az azt kiváltó antigénnel szemben specifikus és kevésbé specifikus sejtek és molekulák veszik fel a harcot. Utóbbiak egy olyan rendszert alkotnak, amelynek nincs memóriája, de szükség esetén azonnal működésbe lép és egyenletesen erősödik. A specifikus, avagy adaptív immunválasz valamelyest késleltetve, de vehemensebben reagál, pontosabban ennek elemei exponenciálisan gyarapodnak a reakció során. A specifikus immunválasznak van memóriája, magyarán hosszú távú védelmet alakít ki.
A vakcinák a fertőzést utánozzák
A különféle vírusok elleni védőoltások az adott fertőzést utánozzák, de azzal ellentétben nem okoznak megbetegedést. Ennek oka, hogy a vakcinák csupán elölt vírusokat, a vírusok egyes részecskéit vagy olyan nukleinsavat tartalmaznak, amelyet felhasználva az emberi szervezet maga állítja elő a vírus egyes részeit. Nincs szó tehát fertőzésről, de a szervezet így is ugyanolyan immunválaszt ad, mintha természetes fertőzéssel lenne dolga. A rövid távú immunválasz mellett pedig kialakul a vírusfehérjékre specifikus, hosszú távú védelmet jelentő immunmemória is.
Ami az új koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagokat illeti, azok leghagyományosabb típusa elölt, fertőzésképtelen vírusrészecskéket juttat a szervezetbe. Ilyen például a kínai Sinopharm vakcinája. Ennél újabb megközelítést alkalmaz az az eljárás, amikor egyéb, szaporodásra képtelen vírusok (általában adenovírusok), úgynevezett vektorvírusok genetikai anyagába ültetik be az immunmemória szempontjából kulcsfontosságú fehérjét kódoló mRNS-szakaszt. Ezt a módszert alkalmazza az AstraZeneca és a Janssen oltóanyaga, valamint az orosz Szputnyik V is. Mindazonáltal a legmodernebb technológiát nem ez képviseli, hanem a lipidrészecskékbe csomagolt mRNS. Az emberi sejtek az mRNS-kódot felhasználva maguk állítják elő a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét. Ezen az elven működik a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mennyire hatásosak a vakcinák?
A négy kutató cikke szerint egy oltóanyagot abban az esetben lehet hatásosnak elfogadni, ha legalább 50 százalékos védettséget nyújt. Klinikai értelemben a védettség azt jelenti, hogy az oltott egyén megfertőződik-e vagy sem. A meghatározó klinikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy a Magyarországon alkalmazott vakcinák 76 és 95 százalék közötti védettséget nyújtanak a koronavírus eredeti, vuhani törzsével szemben, de az újabb vírusvariánsok esetében is 50 százalék feletti hatékonyságról beszélhetünk. Emellett a védőoltások fertőzés esetén bizonyítottan csökkentik a kórházi kezelés szükségességét és a halálozás kockázatát. Ismert továbbá, hogy a vakcináció utáni védettséget fokozza, ha az oltott korábban átesett természetes koronavírus-fertőzésen.
Az oltásra adott immunválasz a legtöbb vakcina esetében három-hat hónapig marad fenn, emlékeztető, avagy harmadik oltással pedig a teljes oltási sor hatékonysága 6-9 hónapra növelhető. Az emlékeztető oltás mindenkinek javasolt, ha a második oltás után legalább négy hónap eltelt. "A SARS-CoV-2 elleni vakcinák alapvetően biztonságosak, ugyanakkor leírtak az oltással összefüggésbe hozható mellékhatásokat. Minden nagyobb elemzés egyetért azonban azzal, hogy maga a vírus sokkal több szervi károsodást okoz, mint a vakcina, és a kockázat-haszon arány egyértelműen az oltás mellett szól" - hangsúlyozzák a szakértők.
Kiderült, mennyit rendelt Magyarország az omikron elleni vakcinából .
