Az ma már egyértelmű, hogy hiába közöl szinte minden ország napi szinten friss adatokat a koronavírus-fertőzöttek, valamint a gyógyult és elhunyt betegek számáról, ez maximum viszonyítási alapnak, mintsem pontos mérlegnek tekinthető. Ennek oka egyrészt, hogy a SARS-CoV-2 vírus sokáig tünetmentesen lappang a szervezetben, másrészt az országok tesztelési módszere is befolyásolja a számokat, például a legtöbb helyen a halottakon nem végeznek koronavírus-tesztet, még akkor sem, ha adott esetben fennáll a fertőzés gyanúja. Vagyis könnyen lehet, hogy egy elhunytról soha nem derül ki, hogy a járvány okozta halálát.
Erre utal az a kutatás is, amit a Financial Times című gazdasági lap készített. 14 észak- és nyugat-európai ország halálozási adatait vizsgálták januártól kiindulva és vetették össze az év azonos szakának átlagaival. Számításaik szerint 122 ezer fővel többen haltak meg idén a szokásosnál, de a hivatalos statisztikai adatokban csupán 77 ezer elhunyt COVID-19-beteg szerepel. Ez több mint 50 százalékos különbséget jelent, ám országonként erősen eltérhet a valódi mértéke. Franciaországban például 34 százalékot, Belgiumban viszont 60 százalékot ugrott a halálozás.
A pandémia közvetve is hozzájárul a halálozás növekedéséhez
Szakértők megjegyzik, hogy ebben az óriási növekedésben több faktor is szerepet játszik. A fent már említett tünetmentességen és tesztelési módszereken túl például az is, hogy a járványhelyzetben az emberek kevésbé hajlandóak vagy tudnak kórházba menni. Így akár súlyos betegek is kiesnek az ellátásból. Másrészt jelentős tényező, hogy mely országokban kiket számolnak bele hivatalosan a COVID-áldozatok közé. David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem kockázatkutatója szerint Nagy-Britanniában például biztosan alábecsülik a koronavírus-járvány áldozatainak számát, ugyanis kizárólag a kórházakban elhunytak számítanak bele a statisztikába.
A lap elemzésében kiemelt néhány szegényebb régiót , ahol még nagyobb lehet az emelkedési a halálozási rátát tekintve. Ecuador Guayas tartományában például március eleje és április 25. között 245 darab COVID-19-cel összefüggő halálesetet regisztráltak, miközben 10 200 emberrel több hunyt el, mint egy másik év ugyanezen időszakában. Éppen ezért arra következtetnek, hogy akár 60 százalékkal is több lehet a koronavírussal összefüggő halálozások száma, a világszinten közölt 207 ezer áldozat helyett pedig már összesen 318 ezren hunytak el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen anyagokból érdemes házilag maszkot készíteni? Megtudhatja az nlc.hu cikkéből.
