A legújabb tudományos ismeretek szerint az oxfordi koronavírus -vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban, és bár ez a mellékhatás nagyon ritkán fordul elő, nagyon súlyos lehet - ismertette Angela Merkel kancellár az állandó oltási bizottság (STIKO) - a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület - álláspontját. A 60 éven aluliaknak kiadott oltási időpontokat már lemondták, azt viszont csak később döntik el, hogy mi legyen azokkal, akik már kaptak egy adagot az AstraZeneca készítményéből.
A vakcina használatát szabályozó előírásokat a STIKO és az oltóanyagokért felelős szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (PEI) új állásfoglalása alapján alakítják majd át. A PEI-nél egyébként hétfőig 31 olyan esetet vettek nyilvántartásba, amelynél időbeli kapcsolat mutatható ki AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között. Az érrendszeri károsodás kilenc esetben halálos volt. A 31 érintett között 29 nő van, 20 és 63 év közöttiek.
Alaposan vizsgálták, de nem találtak kapcsolatot
Közben kiderült az is, hogy az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyagok eddigi legkiterjedtebb walesi vizsgálata - amely az AstraZeneca- és a Pfizer-féle vakcina hatásait kutatta - egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel. Swansea városának egyeteme elsősorban azt vizsgálta, hogy növekszik-e a kockázata az egyik ritka trombózisfajta, az agyi sinustrombózis kialakulásának kockázata azok körében, akiket a Nagy-Britanniában jelenleg forgalmazott két oltóanyag valamelyikével beoltottak.
A 440 ezer beoltott bevonásával elvégzett walesi kutatás szerint a vizsgálati alanyok körében nem fordult elő egyetlen agyi sinustrombózisos eset sem. A vizsgálatba bevont lakossági csoportban ráadásul volt hét olyan páciens is, akiknél korábban diagnosztizálták ezt a trombózisfajtát, de náluk sem fordult elő (újból) ez a probléma a beoltásuk után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Reagált az AstraZeneca
"Tiszteletben tartjuk a STIKO által a vakcinák németországi felhasználásával kapcsolatos tanácsadói minőségében hozott döntését" - írta közleményében az AstraZeneca, hozzátéve, hogy a vállalat továbbra is a betegek biztonságát tartja a legfontosabbnak. Rámutattak ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága (MRHA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a COVID-19 elleni vakcina és a vérrögképződéses események között. Az EMA azonban arra a következtetésre jutott, hogy egyes ritka, thrombocytopeniával járó tromboembóliás események ugyan bizonyíthatóan nem hozhatók kapcsolatba a vakcinával, de az összefüggés egyértelműen nem is zárható ki, ezért további vizsgálatokra is szükség lesz. A közlemény leszögezi továbbá, hogy az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet szabályozó hatóságai arra a következtetésre jutottak, hogy az oltóanyag használatának előnye - tehát az, hogy megvédi az embereket ettől a halálos vírustól - jelentősen meghaladja a kockázatokat.
Koronavírus: már látszik itthon az oltások hatása - olvassa el a részleteket!
