Mint azt korábban megírtuk , január közepén egy 13 fős szakértői csapat érkezett a WHO képviseletében Vuhanba, hogy felkutassák, hogyan kezdődött a pandémia. Vizsgálataik eredményeit várhatóan az elkövetkező hetekben teszik közzé hivatalosan, ugyanakkor dr. Peter Daszak, az amerikai EcoHealth Alliance kutatóintézet elnöke, a szakértői csapat tagja a npr.org-nak nyilatkozva már előzetesen is összefoglalta a legfontosabb következtetéseket. Elmondta, a meglévő bizonyítékok arra utalnak: a denevérektől származó fertőzés dél-kínai vadfarmok közvetítésével jutott át az emberre.
Cibetmacskákat, tobzoskákat is tenyésztettek
Az említett farmokon egzotikus állatokat tenyésztettek fogságban élelmezési célból, beleértve például cibetmacskákat, sülöket, tobzoskákat, nyestkutyákat vagy éppen bambuszpatkányokat. A kínai kormányzat mintegy két évtizede támogatta már ezeket a farmokat, remélve, hogy azok működése segíthet enyhíteni a szegénységet a vidéki lakosság körében. Daszak elmondása szerint a kezdeményezés igen sikeresnek is bizonyult ebből a szempontból: 2016-ban már 14 millió embernek adtak munkát ezek a létesítmények, míg a piac forgalma elérte a 70 milliárd amerikai dollárt. Csakhogy 2020 februárjának végén a kínai kormányzat egy csapásra bezáratta a vadfarmokat, a gazdákat pedig részletes útmutatással látták el arra vonatkozóan, miként pusztíthatják el biztonságosan állatállományukat.
Az intézkedés magyarázata Daszak szerint, hogy a kínai kormány is úgy sejtette, a vuhani koronavírus-járvány legvalószínűbb forrását ezek a farmok jelentik. Egészen pontosan arról van szó, hogy itt ugorhatott át a vírus denevérről egy másik állatfajra, majd onnan az emberre. Ezt a tézist látszik alátámasztani, hogy a vadfarmok jelentős része Jünnan tartomány környékén található, ahol virológusok felfedeztek egy olyan denevérek között terjedő koronavírust, amely genetikailag 96 százalékban azonos a SARS-CoV-2-vírussal. A farmokon tenyészett állatfajok egy részéről ráadásul ismert, hogy hordozhatnak koronavírusokat, mint a cibetmacskák és a tobzoskák.
Élő állatokkal jutott a vírus Vuhanba
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezeken felül a WHO szakértői csapata arra vonatkozóan is talált új bizonyítékokat, hogy ezek a farmok a vuhani halpiac beszállítói közé tartoztak. A COVID-19 itt tűnt fel először, mi több, a piacot 2019. december 31-én be is zárták a rejtélyes tüdőgyulladásos megbetegedésekkel mutatott szoros kapcsolata miatt. "Biztos, hogy erőteljesen terjedt a fertőzés azon a piacon" - hangsúlyozta Linfa Wang, a szingapúri Duke-NUS Medical School virológusa, a WHO csapatának egy másik szakértője. Wang elmondása szerint a piac bezárását követően kínai kutatók keresték a vírus nyomait a helyszínen, az állatvásárban pedig több pozitív mintát is találtak. Még két olyan mintát is szereztek, amelyből izolálni tudták magát a vírust.
Dr. Peter Daszak - összhangban a WHO-csapat más tagjainak véleményével - úgy tartja, hogy a vadfarmok tökéletes csatornát jelentettek a jünnani - vagy esetleg mianmari - koronavírus-fertőzött denevérek és a vuhani piac között. "Kína okkal zárta le ezt az útvonalat. Méghozzá az volt az indok, hogy tavaly február 20-án úgy hitték, ez a legvalószínűbb útja a vírusnak, amely elterjedt Vuhanban. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv" - árulta el Daszak. Hozzátette, a következő lépés, hogy feltárják, melyik állatfaj és melyik farmról hurcolta be a vírust az emberi közösségbe.
Két újabb koronavírus-vakcinát engedélyezett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) - jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn. Minderről ide kattintva olvashat bővebben.
