"Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy bár a kormányok még vonakodnak bevezetni a mindenki számára kötelező védőoltást, de a trend egyértelműen azt mutatja, hogy az oltási kötelezettség egyre szélesebb kört érint egyre több országban" - írja a Portfolio . A portál azt követően járt utána, miként alakul az oltási kötelezettségre vonatkozó szabályozás egyes országokban, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy keddi interjúban felvetette: lehetővé kellene tenni a munkaadók számára, hogy oltásra kötelezzék munkavállalóikat.
Mint az a cikkben olvasható, néhány országban már törvényileg kötelezik a lakosság széles körét a koronavírus elleni védőoltásra. Tádzsikisztán, Türmenisztán és Indonézia is e körbe tartozik, bár azt érdemes hozzátenni, hogy az átoltottsági arány egyelőre még nagyon alacsony ezekben az országokban, azaz inkább az jelent nehézséget, hogy egyáltalán biztosítsák a lehetőséget az állampolgárok számára kötelezettségük betartására. Valamelyest enyhébb a szabályozás Kazahsztánban, Szaúd-Arábiában és Pakisztánban, mindazonáltal gyakorlati oldalról nézve itt is kötelező oltásról beszélhetünk. Szaúd-Arábiában csak akkor nem kötelező a vakcina felvétele, ha az érintett állampolgár vállalja például, hogy nem utazik tömegközlekedésen, nem vesz részt az oktatásban és nem jár szórakozni. Pakisztánban pedig csak beoltottak dolgozhatnak mind a magán-, mind a közszférában.
A nyugati országok óvatosabbak e téren. Azokban az államokban, ahol már bevezették az oltási kötelezettséget, egyelőre csak egyes, főként veszélyeztetett csoportokra terjesztették ki azt. Franciaországban az egészségügyi dolgozóknak, köztük az idősotthonok dolgozóinak kötelező a védőoltás, de hasonló a helyzet Görögországban, valamint Olaszországban is, ahol viszont a gyógyszerészeket is beemelték a szabályozás alá. Az Egyesült Királyság egyelőre az idősotthonok dolgozói számára tenné kötelezővé az oltást, és aki ezzel nem élne, elveszítené az állását. Számos egyéb országban is mérlegelik egyébként az oltási kötelezettség bevezetését, így a többi között Lengyelországban, Szlovákiában vagy éppen Szerbiában.
A magyarországi szabályozás tehát nem példa nélküli. Ha azonban megvalósulna Parragh László javaslata, az szigorúbb helyzetet teremtene a nyugati világban tapasztalható intézkedésekhez képest.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elkezdte vizsgálni a francia Sanofi gyógyszeripari vállalat koronavírus ellen kifejlesztett vakcináját. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: