A 23andMe 2007 óta több millió ember orvosi vagy származási genetikai térképét készítette már el a világon, így könnyű volt az adatbázisukban lévő DNS-profilokat arra használni, hogy átfogó vizsgálatba kezdjenek és megpróbálják kideríteni, milyen szerepe lehet a géneknek az új koronavírus okozta COVID-19-ben. Arra voltak kíváncsiak az áprilisban kezdődött átfogó kutatásban, vajon miért van az, hogy egyesek súlyosan megbetegszenek, míg másoknál tünetek sem jelentkeznek, ha elkapják a fertőzést. Az eddig megvizsgált mintegy 750 ezer minta alapján kapott előzetes eredmények azt sugallják, hogy a 0-ás vércsoportú emberek különösen védettek a koronavírussal szemben - számolt be róla a South China Morning Post .
A cég genetikusai ráadásul nemcsak erre jöttek rá, de abban a génben is felfedeztek eltéréseket, amely meghatározza egy ember vércsoportját, ezek a különbségek pedig hatással lehetnek arra, mennyire fogékony az adott személy a COVID-19-re. Ezen megállapításaik összhangban vannak korábbi kutatások eredményeivel is, melyek szerint kapcsolat lehet az ember vércsoportját meghatározó ABO gén variációi és a COVID-19 között.
Jobb kezelések, gyorsabb gyógyszerfejlesztés
A cikkből kiderült, nemcsak az említett vállalat, de például annak egyik versenytársa, az Ancestry is azon van, hogy "átfésülje" az ember teljes genomját olyan tényezők után kutatva, melyek segíthetnek megérteni a vírust, valamint az általa okozott betegséget. Ugyan ismert, hogy a kor, az általános egészségi állapot, a meglévő alapbetegségek befolyásolják, milyen hatással lehet a vírusfertőzés egy adott személyre, de ezek a tényezők önmagukban még nem magyarázzák meg a tünetek sokféleségét, vagy azt, hogy egyesek miért kapják el a vírust, míg mások nem. Ha sikerülne a genetikai tényezőket azonosítani, akkor lehetőség nyílna a SARS-CoV-2-re fogékonyabbak genetikájának tanulmányozásával felgyorsítani a gyógyszerfejlesztést, hatékonyabbá tenni a kezeléseket, valamint nem utolsó sorban hatékonyabban azonosítani és védeni a veszélyeztetetteket is.
Az A-s vércsoportúak fogékonyabbak lehetnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint arról korábban beszámoltunk , nem ez az első olyan kutatás, amelyik arra a következtetésre jutott, hogy a vércsoportnak szerepe lehet a betegség lefolyásában. Azonban egy friss, még más szakértők által meg nem erősített tanulmány szerint a vércsoportok nemcsak ebben játszhatnak szerepet, hanem a fertőzésre adott reakció súlyosságában is. Ebben a kutatásban több mint 1600 olasz és spanyol beteg génjét vizsgálták, akiknél légzési elégtelenséget tapasztaltak, és megállapították, hogy az A-s vércsoportú betegek körében 50 százalékkal gyakrabban kell lélegeztetőgépet alkalmazni, mint másoknál.
"Vannak kutatások, melyek a COVID-19 és a véralvadási, valamint kardiovaszkuláris betegségek között mutattak ki kapcsolatot" - mondta Adam Auton, a 23andMe kutatója, megjegyezve, ezek a kutatások adtak néhány támpontot, hogy mely gének lehet relevánsak.
Többféleképp is vizsgálták, mindig ugyanaz lett az eredmény
A 23andMe tanulmányának, amely inkább a fertőzésre való fogékonyságra, mintsem a betegség súlyosságára fókuszált, 10 ezer olyan résztvevője is volt, akik saját bevallásuk szerint már elkapták az új koronavírust. A kutatók őket vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy 9-18 százalékkal kisebb az esélye a pozitív koronavírustesztre a 0-ás vércsoportúaknak, mint másoknak. Ahhoz, hogy még inkább megbizonyosodjanak a következtetésük helyességéről, a kutatók tovább szegmentálták a vizsgálati csoportot, s megnézték, hogy ha a vércsoport mellett az életkort vagy az alapbetegségeket is figyelembe veszik, hogyan alakul az arány. Sőt, az egyik változatban csak a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi dolgozókat vizsgálták vércsoportjuk szerint. Minden esetben ugyanolyan eredményt kaptak: a 0-ásak védettebbek.
Auton szerint, bár ezek a bizonyítékok meggyőzőek, további kutatásokra lesz szükség. "A minta nagysága ellenére is korai lenne még egyértelmű genetikai összefüggések megállapítása" - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, jelenleg nem ők az egyetlen csapat, akik ilyen kutatásokat végeznek. Véleménye szerint a tudományos közösségek összefogására, erőforrásaik összevonására lenne szükség ahhoz, hogy biztosabb válaszokkal szolgálhassanak a genetika és a COVID-19 közötti kapcsolatok kérdéseire.
Kilencszer annyit is várni kell egyes műtétekre a járvány miatt. A bélrendszer nagyobb laparaszkópiás műtéteire 355 napot kell várniuk a betegeknek, de nem műtik meg egyhamar azokat sem, akik visszérműtétre vagy térdprotézisműtétre szorulnak - további részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
