"Vietnámiak vagyunk" - hirdeti a felirat az egyik budapesti ruhabolt ajtaján. A Hollán Ernő utcában található kis üzlet nem az egyedüli, amely a napokban fontosnak érezte kifejezni, hogy dolgozói nem Kínából érkeztek, hasonló felirat fogadja a Bajcsy-Zsilinszky úton található egyik bolt vendégeit is. Bár Magyarországon még egyetlen koronavírusos esetet sem diagnosztizáltak (sőt egész Európában alig tucatnyi fertőzés ismert csupán), a járvány gazdasági következményei már most jól érzékelhetőek nálunk is. A budapesti szállodáknak több száz foglalást kell törölniük, és a vendéglátóhelyek úgy kalkulálnak, hogy a következő hetekben is nagyjából 20 százalékkal visszaesik majd a Kínából érkező turisták száma. A már itt élő ázsiaiak pedig a megszokottnál is több szúrós tekintetre és nagyobb távolságtartásra számíthatnak. Az idegenellenességet azonban nem csak a magyarok között szítja fel a vírus.
Politikai indulatokat tüzelt fel a térségben
Az elmúlt években több kutatás is rávilágított, hogy az EU tagországai közül magasan a magyarokban a legnagyobb az idegenellenesség . Az elmúlt hetekben azonban nemcsak nálunk, de világszerte felerősödtek a kínaiakkal szembeni ellenérzések. Leginkább azokban az országokban korbácsolt fel heves indulatokat az elmúlt néhány nap, amelyek közel vannak a járvány epicentrumához. A NYTimes.com cikke szerint a japán Twitter-oldalakat elárasztotta a #ChineseDon'tComeToJapan (#KínaiakNeJöjjenekJapánba) üzenetek, Szingapúrban pedig már tízezrek írták alá azt a petíciót, amely megtiltaná a kínaiak belépését az országba. Hongkongban, Dél-Koreában és Vietnámban az üzletek sorra kiplakátolják: nem látnak szívesen kínai vendégeket. Hongkong egyik kisebb étteremlánca, a Kwong Wing Catering egy Facebook-posztban tette közzé, hogy csak az angol, illetve a város anyanyelvének számító kantoni (ami jelentősen eltér a Kínában használt mandarintól) nyelven beszélő ügyfeleket szolgálja ki. A vállalkozás egyébként a Hongkongban egyre inkább elmérgesedő tüntetéssorozatot is rendszeresen támogatta posztjaiban.
Ez utóbbi példa is jól mutatja, hogy nem egyedül a koronavírus vált ki feszültséget az itteni országok között. Kína ugyanis a növekvő gazdasági és katonai potenciáljával egyenes arányban növeli a befolyását a régióban, amit sok ország fenyegetőnek talál. Az MTI egy januári felmérést is idéz, amelyben a megkérdezett délkelet-ázsiai vezetők, akadémikusok és más szakértők több mint 60 százaléka válaszolta azt, hogy nem bízik Kínában. Közel 40 százalékuk szerint Kína "revizionista hatalom, és vissza akarja juttatni Délkelet-Ázsiát a befolyásolási övezetébe". A közvélemény-kutatásban nem esett szó a vírusról.
Az ázsiaiakat érő rasszista megmozdulások Európában is megszaporodtak. Franciaországban egy vietnami nő arról panaszkodott a napokban a Le Monde magazinnak, hogy egy férfi az autójából a "Ne terjeszd a vírusaidat, koszos kínai!", illetve "Tűnj el Franciaországból!" mondatokat kiabálta felé. A kínaiakkal - és összességében az ázsiaiakkal - szemben hasonlóan ellenséges légkör alakult ki a 2003-as SARS-járvány ideje alatt. Az utóbbi évtizedben azonban világszerte ugrásszerűen megnőtt a távol-keleti országból érkező turisták száma, ami nemcsak a vírus terjedését gyorsíthatja fel, de a konfliktusok számát is hatványozza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
