Kik a kullancsok?
A kullancsok pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők (ektoparaziták). A Föld összes kontinensét közel 800 kullancsfaj népesíti be, Skandináviától a Tűzföldig, Európától egészen Ázsián át Amerikáig.
A kullancsok családjának 42 faja honos Magyarországon. Szerencsére a kullancsfajok többsége csak bizonyos erdei állatból szív vért.
Egy tucat olyan kullancsfaj létezik, amely nem válogat, hanem minden "vérrel üzemelő" lényt megtámad. Közülük a legnagyobb egyedszámban, a legtöbb betegséget terjesztő közönséges kullancs a legelterjedtebb.
A kullancsok világszerte, az Európa Uniós országokban, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak az emberek és az állatok körében. Kontinensünkön és hazánkban a globális felmelegedés következtében az enyhe telek okán egész évben aktívak a kullancsok úgy a természetben, mint a kertekben és a közparkokban. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering. Ezt szeretnénk most szertefoszlatni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Honnan támadnak a kullancsok?
A szem nélküli, "vak" kullancsok a lombos erdők, kertek és parkok lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely egy biológiai-kémiai-fizikai "radarként" üzemel és képes felderíteni - bemérni a kullancsok számára - a potenciális áldozatot. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra (max.:1,5 m-re) kell mászniuk a cserjék, vagy facsemeték leveleinek fonákjára. A leveleken a tapadókorongos- karomban végződő lábaikkal kapaszkodó szem nélküli, vak kullancsok tehát az áldozatukra fentről vetik rá magukat. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
A sétáló, kiránduló kutyára, vagy gazdájára mászva előszeretettel bújik az izzadt, meleg hajlatokba.
A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), mely őshonos a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is.
Mikor támadnak a kullancsok?
A kullancsok most már egész éven át jelen vannak a környezetünkben. A régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő rajzásukat és az őszi kisebb rajzásukat. Van azonban napi inváziós görbéjük is. A déli, napsütötte órákban kevésbé aktívak.
A kullancsok egyedfejlődése és fertőzési technikái
A természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának fő fenntartója a sárganyakú erdei egér (Apodemusflavicollis). Az őt csípő kullancs oltja tovább a vírust, de, ha az nőstény kullancs, akkor már örökké fertőző kullancs családfa képződik. A kullancsok egyedfejődési alakjai a pete, a lárva, a nimfa és a kifejlett nőstény vagy hím. Az adott régióban élő erdei állatok a kórokozók fenntartói. Belőlük szívnak fertőző vért a kullancsok és a következő egyedfejlődési alak oltja tovább az emberbe.
A világon közel 200 fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében van szerepük a kullancsoknak. A kullancsok terjesztette kórokozók, és betegségek közül azokra figyelünk jobban, melyek emberi- és háziállat megbetegedéseket egyaránt okoznak.
A különféle kullancsfajok egyedfejlődési alakjai a vadállatokból a szívott vérrel veszik magukba a kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egy- vagy többsejtű parazitákat) és "oltják" tovább a következő áldozatukba.
Azonban a kullancs más fertőzési technikákkal is "rendelkezik". A kullancs székletében is vannak kórokozók. A széklet beszáradása után az felporzik, s így a közelben lévő ember - vagy háziállat a por belégzésekor légúti fertőzést szenved. A bőrsebbe került széklet is fertőz. A természetben legelő birka, kecske, vagy tehén nyers tejének jóleső kortyolásakor is fertőződhet az óvatlan kiránduló a kullancs által a kérődzőbe jutott kórokozótól.
Emberi "kullancsbetegségek"
Legveszélyesebb betegség az agyvelő- és agyhártyagyulladás, mert a betegek 40%-a bénulásos szövődményt szenved el, s a betegek 1% meghal a vírusfertőzés következtében.
A legnagyobb betegszámot adó kullancs terjesztette betegség a Lyme borreliosis.
Kullancsok elleni védekezésnek két módja van: a terület- és egyedvédelem, valamint a kullancsbetegségek elleni védekezés. Az előbbinél érdemes parkjainkat- és kertjeinket kora tavasszal rendbe tenni. Tisztítsuk ki a csalitos-bozótos területeket, ezzel megszüntetjük az erdei állatok búvóhelyeit, akik így kiszorulnak az urbanizált környezetből és nem hurcolnak be közelünkbe kullancsokat. Egyedvédelem kapcsán pedig mindig megfelelő öltözékben tartózkodjunk a természetben, s indulás előtt használjunk a patikákban kapható kullancs riasztó terméket.
Kullancsbetegségek elleni védekezés egyik legbiztosabb módja a megfelelő védőoltás. Ember és kedvenc állat bőréből például a patikákban kapható Kullancs-eltávolító kanállal távolítsa el a vérszívót.
Ez is érdekelhet
Érdemes az agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni oltást az őszi-téli hónapokban elkezdeni, hogy teljes védelem álljon rendelkezésre tavasszal. A gyermekeinket és magunkat is oltassuk be a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen! Az emlékeztető oltásokról soha ne feledkezzünk meg!
