Zizi
Húsz éve vágytam kutyára, most végre nekem is lett egy. Nem is akármilyen! Tudatosan kerestem a fajtát, a színt, a nemet. Családom szerint Zizit az internetről töltöttem le. Minden tudnivalót: ismeretanyagot, fotót, tanácsot, ajánlatot, onnan szereztem be, az eladó személyére is ott bukkantam rá. Zizi gyönyörű, kedves és okos, (habár a szobatisztaság még gyenge pontja) és mindenkit szeret. Jól választottuk egymást!
Sosem gondoltam volna
Hihetetlen, hogy az emberek mennyiféle kisállatot képesek otthonukban tartani! Minderre akkor csodálkoztam rá, amikor Zizivel elkezdtünk állatorvoshoz járni, hogy megkaphassa a kötelező oltásait. Nem is gondoltam, hogy kéthetente, egymás után ötször kell beoltani egy kölyökkutyát, aztán élete során még jó párszor.
Az állatorvosi rendelő egy eddig nem ismert világot tárt elém. A jelenlévő állatok és a velük foglalkozó állatorvosok, asszisztensek, minden alkalommal kellemes meglepetést okoztak.
Leguánnal, mosómedvével, nyúllal, vadászgörénnyel, aranyhörcsöggel, ékszerteknőssel, egérrel, patkánnyal, tengerimalaccal, éppúgy találkoztam, mint kutyákkal, macskákkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minket is megfertőzhetnek
Vajon tudjuk-e, hogy a velünk élő kisállatok betegségei sokszor nekünk is bajt okozhatnak? Odafigyelünk-e családtagjainkra, magunkra, azokra, akik ezekkel a kisállatokkal közvetlenül érintkeznek?
Többféle módon fertőződhetünk: a kórokozó átjuthat közvetlen (pl. simogatással), vagy közvetett úton, egy ízeltlábú segítségével (pl. kullancs, bolha), illetve sebfertőzés útján. Többféle mikroorganizmus felelős a betegségekért. A legegyszerűbb, de mégis legbonyolultabb képződmények a vírusok, de vannak baktériumok, gombák, ízeltlábúak stb. melyek a kialakult elváltozások okozói.
Zoonózisok
Az olyan betegségeket és fertőzéseket, amelyek természetes úton átterjedhetnek gerinces állatokról az emberre vagy emberről állatra zoonózisnak hívják. Az Egészségügyi Világszervezet több mint 150 zoonózist tart nyilván szerte a világon. Érdemes megismerni néhányat a hazánkban is előfordulók közül.
Vírusfertőzések
A vírusfertőzések közül a legveszélyesebb és mind a mai napig az emberre gyógyíthatatlan halálos kimenetelű betegség a Lyssavírus okozta veszettség. Az ember csak közvetlenül, veszett állat marása útján fertőződhet. Ezért kötelező minden 3 hónapos kutyát kizárólag veszettség elleni vakcinát tartalmazó oltóanyaggal beoltani és élete végéig évente egyszer újraoltani. A macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de a szabadba kijáró macskát is - amelyik más állatokkal kontaktusba kerülhet - ajánlott beoltatni.
Baktériumzoonózisok
Az egyik leggyakoribb betegség a Lyme-kór, amelyet az Ixodes ricinus kullancsfaj által terjesztett Borrelia burgdorferi baktérium okoz. Ez a kórokozó egyaránt megbetegítheti az embert, kutyát és más melegvérű állatokat. A betegséget a fertőzött kullancsok terjesztik vérszívás útján. A beteg kutya nem fertőzi meg a gazdit, ha az általános higiéniai szabályokat betartjuk. A betegség első tünete a kullancscsípés körül kialakuló vándorló bőrpír. Később a kórokozók szinte bármelyik szervet képesek megtámadni, ezért a jelentkező tünetek rendkívül változatosak lehetnek a betegség folyamán.
A lépfene (Bacillus anthracis) spórás fertőző alakjához például sétáltatás közben állati hullából juthat a kutya.
A listeriosis (Listeria monocytogenes) az összes házi és vadon élő emlősállatfajban szórványosan előforduló betegség. A kórokozót szennyezett táplálékkal vagy beteg állat testváladékával, ürülékével lehet megkapni. Fokozottan veszélyeztetettek a terhes nők, az újszülöttek és a sérült immunrendszerű személyek. A gümőkór (Mycobacteriumok) megtelepszik gümőkóros ember környezetében élő háziállatokon is.
A Nocardiosis a mi éghajlati területünkön főként a húsevők szórványosan előforduló testszerte vagy tályogképződéssel járó betegsége. A nocardiák a talajból kerülnek az állatokba és az emberbe, rendszerint porral a légutakba és a tüdőbe, továbbá sérüléseken keresztül a bőrbe vagy az emlőkbe.
A Salmonellosisok az emberhez hasonlóan a kutyákat is megbetegítik. A fertőzött állatok testnedveikkel a környezetükbe ürítik a baktériumokat. Fertőződés leggyakoribb forrása a fertőzött élelmiszerek, például disznósajt, töltelékáruk, nyers tojás, vízibaromfi termékei és tojása, tojástartalmú készítmények, fagylalt stb. elfogyasztása. Megfelelő hőkezeléssel, sütéssel, főzéssel a kórokozó hatástalanítható.
Gombás bőrbetegségek
A gombás bőrbetegségek kb. 70%-át Microsporum canis gomba, ritkábban egyéb Microsporum és Trichophyton fajok, valamint a Malassezia pachydermatis okozza. A fertőződés beteg állattal való közvetlen érintkezéssel vagy a gombaspórákat átvivő ragályfogó tárgyakkal (pl. ruha, fekhely, kozmetikai eszközök, cipőtalp, stb.) jön létre. A bőrelváltozások (általában szabályos kerek piros folt a bőrön) kialakulását elősegíti a bőr és a szervezet általános ellenálló képességének csökkenése. A bőrelváltozást okozó formák pontos diagnosztizálása csak laboratóriumi gombatenyésztéssel lehetséges. Ez megszabja a kezelés irányát is. Eredményt csak a megfelelő készítmények alkalmazásától várhatunk. Mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni, de ha már az állatorvos diagnosztizálta a kórokozót, az nagy segítség lehet a család gyógyulásában is.
Véglények rontásai
A véglények közül a Toxoplasmosis főleg terhesség esetén veszélyes emberre, de itt elsősorban a macskák jelentik a fő veszélyt. A kórokozó a szervezetünkbe juthat nyers állati vagy növényi termékekkel, így például mosatlan zöldséggel, gyümölccsel is. A Babesia canis nevű kórokozó szintén kullancscsípéssel juthat az állat szervezetébe. A véráramba bejutva a vörösvérsejteket károsítja. Amennyiben a kullancscsípés után a kutyánk bágyadt, elesett esetleg vöröses-barna a vizelete, akkor azonnal vigyük állatorvoshoz. Az időben elvégzett gyógykezelés életmentő lehet.
A férgek közül legjelentősebbek a mételyek, a galandférgek, a fonálférgek, az orsóférgek és a buzogányfejű férgek. Ezeknek számos faja megbetegedést okozhat emberben és állatban egyaránt. Magyarországon minden harmadik kutya/macska bélférgekkel fertőzött. A fertőzött állatok gyakran semmiféle tünetet nem mutatnak. Az ember és az állatok peték vagy lárvák lenyelése révén fertőződnek.
A gyermekek a legveszélyeztetettebbek
A gyerekek nem törődve a higiéniás rendszabályok betartásával, piszkos kezüket a szájukba veszik, 'homoksütit' esznek és gyakran játszanak ürülékkel szennyezett homokozóban. A féregpeték évekig életképesek maradnak a környezetben. A magyarországi lakosság 20%-ában találtak parazitás zoonózis-fertőzöttséget.
Hogyan lehet a fertőződéseket megelőzni?
A kutya- és macskakölykök már az anyatejen keresztül is megfertőződhetnek vagy bolha szétrágásával galandféreg lárva juthat az emésztőrendszerébe.
Fontos a fertőződés megelőzése! Kölyökkorban javasolt a féregtelenítést 2 hetente elvégezni, később pedig 3 havonta széles spektrumú féregtelenítővel. Amennyiben több állatot is tart otthon, javasolt mindegyiket egy időben féregteleníteni. Nem szabad megfeledkezni a rendszeres és hatékony bolhairtásról sem és a higiéniás szabályok betartásáról (simogatás utáni kézmosás)! Az állatorvosok segítenek kiválasztani a leghatékonyabb féregtelenítő készítményt.
Az ízeltlábúak népes táborából a leggyakrabban a bolhákkal találkozhatunk. A bolhacsípések nem csak viszketnek és fájdalmasak, hanem súlyos allergiát okozhatnak. Az érzékeny állatokon már egyetlen bolha csípése is okozhat súlyos nehezen gyógyuló allergiás bőrgyulladást, ún. bolhaekcémát. A bolhák baktériumok és vírusok mellet fertőzöttek lehetnek galandféreg lárvákkal is. Ma már olyan korszerű készítményekkel védekezhetünk, amelyek nemcsak a kifejlett bolhák ellen hatékonyak, hanem fejlődési alakjaik ellen is. Fontos, hogy az egy helyen tartott állatok bolhátlanítása egyidőben történjen.
I. Bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok
(1. számú melléklet a 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelethez)
a) brucellózis és kórokozója (brucellosis),
b) lépfene (antrax),
c) gümőkór (mycobacterium bovis okozta tuberkulózis),
d) ragadós száj- és körömfájás (aphtae epizooticae),
e) takonykór (malleus),
f) TSE (fertőző szivacsos agyvelőbántalom),
g) veszettség (lyssa).
II. Bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisok
a) campylobakteriosis,
b) echinococcosis,
c) leptospirosis,
d) listeriosis,
e) ornithosis,
f) Q-láz,
g) szalmonellózis és kórokozója,
h) toxocarosis,
i) toxoplasmosis,
j) trichinellosis,
k) yersiniosis, továbbá
l) egyéb hazánkban előforduló zoonózisok és kórokozóik.
Ez is érdekelhet
III. Egyéb, hazánkban még ki nem mutatott (egzotikus) zoonózisok és kórokozóik
