Mind a vadon élő madarak, mind a háziasított baromfik körében példátlan számú elhullást okozott eddig a madárinfluenza egy 2020 végén megjelent új törzse. Mi több, a vírus emlősök körében is elkezdett terjedni. Mint azt a Reuters hírügynökség írja, idén márciusban az amerikai hatóságok arról számoltak be, hogy a fertőzés tehenészetekben is felütötte a fejét: kilenc államban immár több tucat farmon észleltek megbetegedéseket az állatok között, valamint két emberi megbetegedést is regisztráltak a tengerentúlon. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) becslése szerint ráadásul a tejszállítmányok mintegy egyötödéből ki lehet mutatni a vírus jeleit, ami arra utal, hogy a feljegyzett eseteknél jóval szélesebb körben elterjedhetett mostanra.
Cikkében a Reuters rámutat, hogy a baromfitenyésztő és tejtermelő gazdaságokban a madárinfluenzával történő emberi érintkezés potenciálisan ahhoz vezethet, hogy a kórokozó mutálódva képessé váljon arra, hogy gyorsan terjedjen emberi közösségekben is. „Minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk, hogy megakadályozzuk, hogy ezek az események bekövetkezzenek. Ha már ugyanis széles körben elterjednek az emberi fertőzések, akkor nagy bajban leszünk” – fogalmazott a hírügynökségnek nyilatkozva Matthew Miller, a McMaster Egyetem égisze alatt működő pandémiákra való felkészülésért felelős kanadai központ társigazgatója.
Dr. Angela Rasmussen, a Saskatchewani Egyetem virológusa elmondta, amióta a vírus újabb és újabb emlősfajokra terjed át, egyeztetéseket folytatnak az amerikai és kanadai hatóságokkal arról, hogy szükséges-e vakcinával védeni az érintett területeken dolgozókat. Dawn O'Connell, az Egyesült Államok Stratégiai Készenléti és Reagálási Hivatala főtitkárhelyettese pedig szintén arról beszélt a Reuters kérdésére, hogy az amerikai kormányzat mérlegeli az állattenyésztésben dolgozók és mások beoltásának lehetőségét, akik közeli kontaktusba kerülhetnek a vírussal. Korábban az Egyesült Államok a CSL Seqirus és a GSK gyógyszergyártó vállalattal is szerződést kötött olyan pandémiamegelőzést szolgáló oltóanyagok tesztelésére, amelyek közelebb állnak a jelenleg cirkuláló vírushoz, mint a raktárkészleten lévő régebbi H5N1-vakcinák. Végül előbbi céggel állapodtak meg a hatóságok 4,8 millió adag oltóanyagok leszállításáról.
Eközben hasonló megelőző lépések Európában is napirenden vannak. Wendy Barclay, a University College London virológusa, aki a brit közegészségügyi szolgálat (UKHSA) megbízásából madárinfluenzával kapcsolatos kutatásokat folytat, szinten megerősítette, hogy a vakcinák világjárvány előtti alkalmazásával kapcsolatos egyeztetések tudományos és kormányzati szinten is folyamatosan zajlanak. Hozzátette, ha a tehenészetek alkalmazottait, az egészségügyi dolgozókat és a fertőzött állatokkal közeli kontaktusba kerülő más személyeket is stratégiai megfontolásból beoltanák, az nagy csapást jelentene a vírusra nézve. Egyelőre nem tisztázott azonban, hogy valóban szükség lehet-e erre az intézkedésre. A brit kormány a Reuters megkeresésére csak annyit reagált az ügyben, hogy folyamatosan nyomon követik a egyesült államokbeli járványhelyzet alakulását.
Ez is érdekelhet
Eközben az Európai Bizottság Egészségügyi Vészhelyzeti Készenléti és Reagálási Hatósága már a CSL Seqirus oltóanyagának közös beszerzésén dolgozik. Stefan De Keersmaecker szóvivő úgy fogalmazott, hogy a cél egy világjárvány megelőzése, amely potenciálisan a fertőzött madaraknak és állatoknak kitett embereken keresztül robbanhat ki. A CSL szóvivője pedig elmondta, már 2022 óta folytatnak egyeztetéseket több kormánnyal is oltóanyagok beszerzéséről. E megkeresések pedig hirtelen felgyorsultak, amióta az Egyesült Államokban kitört a járvány.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
