Magyarországon is fertőz a nyugat-nílusi láz

Nincs gyógyszer a nyugat-nílusi láz ellen

2018. június 19-én számoltunk be róla, hogy emberre is veszélyes nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogok jelentek meg Csehországban.

Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Szerbiában eddig öten haltak meg és hetvenen fertőződtek meg a betegséggel.

A magyar hatóságokat azonban hiába keresték, nem kaptak pontos adatokat a hazai megbetegedésekről.

A Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, Dr. Szlávik János a riportban azt mondta, hogy a vírus ritkán okoz nagy bajt, az esetek 10-20 százalékában jelentkeznek influenzaszerű tünetek, és kevesebb mint egy százalékban alakulnak ki súlyos tünetek, mint agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás .

Mint mondta, az még ritkábban fordul elő, hogy idős, krónikus beteg, immunhiányos emberek meghalnak a nyugat-nílusi láz miatt:

A vírust elsősorban szúnyogok terjesztik

A riportból az is kiderül, hogy tavaly Magyarországon két idős férfi hunyt el a betegség következtében. A vírust elsősorban szúnyogok terjesztik, a legtöbb megbetegedés augusztusban és szeptemberben történik. Mint azt Szlávik elmondta, a nyugat-nílusi láz ellen nincs gyógyszer és emberek számára hozzáférhető oltóanyag. Lovak számára létezik védőoltás, mert köztük sokkal nagyobb járványok alakulnak ki.

Ez is érdekelhet

szúnyogcsípés

Szúnyogcsípés: kiderült, miért viszket egyeseknek jobban

Veszélyben

Szúnyoginvázió követte a nyári záporokat

Veszélyben

Az összes trópusi szúnyogfaj megtelepedhet itthon 2030-ig

nyugat-nílusi láz

Nyugat-nílusi láz: „csak a szúnyogcsípések elkerülése véd tőle”

Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról? A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák madarak, közöttük pedig szúnyogok révén terjed a kórokozó, amely az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A fertőzött emberek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitást szerez . Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, nyirokcsomó-megnagyobbodással, bőrkiütésekkel - jár, és magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A betegségről bővebben a linkre kattintva olvashat.