Mi az agyvelőgyulladás?
Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az agyszövet gyulladását jelenti. Általában vírusfertőzés okozza, de hátterében állhat bakteriális, illetve egyéb kórokozók okozta fertőzés is. Lehet primer, amikor a fertőző ágens közvetlenül az agyvelőt támadja meg, de szekunder is, amikor valamilyen fertőző betegség szövődményeként lép fel.
Tünetek
Az agyvelőgyulladás előfordulása
Az agyvelőgyulladás gyakorisága függ a kiváltó októl, illetve attól, hogy valakinek milyen alapbetegsége van. A HIV fertőzötteknek például 15 százaléka válik érintetté, míg a kanyaróban szenvedők közül minden ezredikre esik egy megbetegedés. A kullancs okozta encephalitisek gyakorisága szezonális ingadozást mutat, akkor gyakoribb, amikor ezek a vérszívók aktívabbak. A kullancsoknak két ilyen időszaka van: az egyik tavasszal mérhető (a csúcs májusra és júniusra esik), míg a másik aktivitási csúcs ősszel jelentkezik, szeptemberre esik. A moszkitók által terjesztett arbovírusok okozta agyvelőgyulladások gyakorisága földrajzi elhelyezkedéstől függően változik, leginkább az Egyesült Államokban gyakori.
A vírusos encephalitisek védőoltással megelőzhetőek, így akiket beoltottak, eleve nem betegszenek meg. Általánosságban elmondható, hogy agyvelőgyulladásra fogékonyabbak a gyerekek, az idősek, és akiknek az immunrendszere valamilyen oknál fogva meggyengült.
Az agyvelőgyulladás okai
Az agyvelőgyulladást leggyakrabban vírusfertőzések okozzák, de kiválthatják baktériumok és egyéb kórokozók, például gombák vagy paraziták is. A vírusok közül a herpesz vírusa, illetve a gyerekkori fertőzőbetegségek (varicella, mumpsz, kanyaró) vírusa okoz leggyakrabban agyvelőgyulladást, de kullancs és moszkitók is terjeszthetik a kórokozót, amely encephalitist okoz. A veszettség vírusa szintén okozhat agyvelőgyulladást.
Az agyvelőgyulladás tünetei
Ha az agyvelőgyulladás enyhe lefolyású, akkor csak fejfájással és lázzal jár, és nem is feltétlenül diagnosztizálják. Ilyenkor a panaszok enyhe vírusfertőzéséhez hasonlítanak, jelentkezhet hányás és rossz közérzet, izomfájdalom is. Ha a betegség súlyosbodik, tudatzavar is jelentkezhet, illetve kialakulhatnak olyan fokális tünetek, mint amilyenek a bénulások, az epilepsziás rosszullétek, a beszéd- és látászavar, az ügyetlen mozgás és az agyidegbénulás. Ha a helyzet még súlyosabb, légzési és keringési zavar is kialakulhat.
Az agyvelőgyulladás diagnózisa
A gyulladásos paramétereket a vérkép is mutatja, a diagnózis felállításához pedig gerincvízből vesznek mintát, hogy megvizsgálják. Emellett szükség lehet EEG-vizsgálatra, bizonyos fertőzéseknél pedig koponya CT- és MRI- vizsgálatra is.
Az agyvelőgyulladás kórlefolyása
A vírus okozta agyvelőgyulladások gyorsabb lefolyásúak, egy-két hét alatt lezajlanak, míg az egyéb eredetűek általában hosszabb ideig elhúzódnak.
Az agyvelőgyulladás kezelése
A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Ha sikerül meghatározni betegséget okozó vírust, akkor antivirális szereket használnak, mellette pedig úgynevezett támogató kezelést adnak, vagyis a betegség tüneteit is kezelik. Egyebek mellett csillapítják a lázat, pótolják a folyadékot, ha pedig szükséges, akkor intenzív ellátás keretében támogatják a keringést és a légzést is. Ugyancsak szükség lehet az epilepsziás rohamok csillapítására. Ha az agyvelőgyulladást olyan vírus okozza, amelyre nem lehet oki gyógymódot adni, akkor a kezelésnél csak támogató terápia biztosítható. Ha az agyvelőgyulladást nem vírus, hanem egyéb kórokozó okozza, akkor szintén aszerint történik a kezelés, hogy van-e ellene oki gyógymód. Ha van, akkor alkalmazzák, ha nincs, akkor csak támogató kezelésben részesítik a beteget.
Az agyvelőgyulladás rehabilitációja
Hogy szükség van-e rehabilitációra, például gyógytornára, mindig a betegség súlyossági fokától függ. Annál például, akinél lélegeztetőgépre is szükség van, mindig hosszabb és komolyabb rehabilitációs idő valószínűsíthető.
Az agyvelőgyulladás gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek a fertőzés súlyosságától függnek, és nagyon különbözőek lehetnek: a betegség lehet nagyon enyhe, szinte észrevétlen lefolyású, de akár végzetes is. A kullancs okozta agyvelőgyulladásnál 1-1,5 százalékos halálozási arányról beszélhetünk.
Az agyvelőgyulladás megelőzése
Fontos, hogy aki kullancsottalál magában, mihamarabb eltávolítsa - még azt megelőzően, hogy vérszívásba kezdene. A kullancscsípés okozta encephalitis ellen létezik védőoltás, amelynek beadatásával elejét lehet venni a fertőzésnek is. Mivel a veszettség is okoz encephalitist, számít a kutyák oltottsága, a rókák vakcinázottsága is. Ez esetben a fertőzés megelőzése kulcsfontosságú: más módon a veszettség ellen nem lehet védekezni.
Az agyvelőgyulladás szövődményei
A legsúlyosabb szövődmény a halál, de súlyos következmény lehet az agyidegbénulás is. A betegség után visszamaradhat izomatrófia is, amely az izom mennyiségének csökkenését jelenti. Lehet következmény tartós, akár hónapokig elhúzódó fejfájás is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.