A majomhimlő egy viszonylag enyhe vírusos fertőző betegség, amely endemikusan csupán Közép- és Nyugat-Afrikában van jelen. Idén május óta azonban több tucat olyan országban is felbukkant a Földön, ahol korábban sosem regisztráltak fertőzést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, november 2-án kiadott adatai szerint világszerte közel 78 ezer megbetegedést és 36 halálesetet jelentettek idén, ebből több mint 25 ezer fertőzést és 4 halálesetet Európából. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtök délutáni bejelentése alapján Magyarországon 80-ra emelkedett a diagnosztizált esetek száma. Habár a legtöbb országban túlhaladt a járvány a tetőpontján, a WHO továbbra is globális egészségügyi veszélyhelyzetként tekint a majomhimlő terjedésére.
Mégsem csak tünetes betegek terjeszthetik a majomhimlőt?
A vírus jellemzően közeli kontaktussal adható át emberről emberre, és mindeddig úgy tartották a szakértők, hogy az érintettek csak akkorra válnak fertőzővé, amikor már betegségtüneteik – láz, végtagfájdalmak, fájdalmas és gennyes bőrkiütések – is jelentkeznek. A brit Egészségbiztonsági Ügynökség (UKHSA) kutatói viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a kórokozót már azelőtt is terjeszthetik a fertőzöttek, hogy lebetegednének – számolt be róla a Reuters hírügynökség.
A kutatócsapat összesen 2746 páciens anamnézisének és kontaktkutatásának adatait vizsgálta át, akiket idén május és augusztus között teszteltek pozitívan majomhimlőre az Egyesült Királyságban. A fertőzöttek 95 százaléka olyan férfi volt, aki más férfiakkal létesített korábban szexuális kapcsolatot. A kutatók két fontos tényezőt igyekeztek meghatározni: az egy-egy beteg tünetei kialakulásának időpontja és az általuk megfertőzött kontaktszemélyek tünetei kialakulásának időpontja közötti időablakot, valamint az úgynevezett inkubációs időt, amely a vírussal való érintkezés és a tünetek fellépése között telik el.
Az így készített statisztikából kirajzolódott, hogy az előbbi időablak átlagosan rövidebb volt, mint az inkubációs periódus. Magyarán felmerül a gyanú, hogy már azelőtt is átadhatták egymásnak az érintettek a fertőzést, hogy kijöttek volna rajtuk a betegségtünetek. Mi több, a kutatók szerint az egyesült királyságbeli esetek mintegy felében pontosan ez történt. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány a British Medical Journal című folyóiratban jelent meg.
Ez is érdekelhet
Szélesebb körű oltási programra lenne szükség?
A felfedezés számos járványügyi kérdést felvet, például azt is, hogy elegendő-e csupán a tüneteket mutató embereket elszigetelni a vírus terjedésének megállításához. Több országban is vakcinációs kampány indult a magas kockázati csoportok megóvása érdekében. Az oltóanyagkészletek azonban rendkívül szűkösek, és Afrikában nem is állnak rendelkezésre egyáltalán. Mint azt korábban megírtuk, Magyarországon több oltóponton is kérhetik a védőoltást olyan férfiak, akik más férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve a megelőző hat hónapban igazoltan szexuális úton terjedő fertőzést kaptak el. Szintén kaphatnak oltást azok az egészségügyi dolgozók, akik munkájuk során fokozott veszélynek vannak kitéve a majomhimlő szempontjából.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
