Amióta 2019 végén felbukkant az új típusú koronavírus, majd 2020 tavaszára kibontakozott a világjárvány, mind fontosabb kérdéssé vált, hogy milyen tényezők befolyásolják a fertőzés terjedését és a COVID-19 súlyosságát. Mostanra több olyan rizikófaktort is azonosított az orvostudomány, amely nagyobb veszélynek teszi ki az érintetteket. E körbe tartozik például az idősebb életkor, az elhízás, illetve számos krónikus betegség. Léteznek-e azonban olyan tényezők, amelyek éppen ellentétes hatással vannak a koronavírus-fertőzés veszélyére? Nos, mint azt Samuel J. White és Philippe B. Wilson, a Nottinghami Trent Egyetem kutatói a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben írják, az allergia az eddig született kutatási adatok alapján éppen ilyen.
Világszerte mintegy 400 millióan küzdenek szezonálisan vissza-visszatérő pollenallergiával. Az allergiás asztmával élők száma 300 millióra becsülhető, míg a különféle táplálékallergiák hozzávetőleg negyedmilliárd embert érintenek a Földön. Az allergiás asztmát, allergiás szénanáthát és ekcémát összefoglalóan atópiás betegségeknek nevezzük. Az atópia leegyszerűsítve egyfajta hajlam az allergiára. Egy tavaly novemberben publikált brit tanulmányból kiderült, hogy általában véve az atópiás betegségekkel élők körében 25 százalékkal, míg allergiás asztma esetén 38 százalékkal alacsonyabb a koronavírus-fertőzés és a COVID-19 kialakulásának kockázata. Egy különálló, idén augusztusban megjelent kutatás pedig arra az eredménye jutott, hogy az ételallergiások mintegy feleakkora eséllyel kapják el csupán a fertőzést.
Hogyan véd az allergia a COVID-tól?
„Eleinte úgy hittük, az allergiás emberek azért kapják el kisebb valószínűséggel a koronavírust, mert elszigeteltebben élnek másoktól. Különösen igaz lehet ez az asztmásokra, akiknek azt tanácsolták a pandémia kezdetén, hogy nagyon óvják magukat. Csakhogy az atópiás betegek nagyobb részéről már nem mondható el ugyanez, például az ekcémásokról. És míg alighanem arra számítanánk, hogy az ételallergiások ritkábban mozdulnak ki otthonról, hogy egy vendéglátóhelyen egyenek, addig a pandémia alatti kutatások azt mutatták, hogy az ételallergiásokat magukban foglaló háztartások sem érintkeztek sokkal kevesebbet a közösséggel, mint más háztartások” – mutatott rá White és Wilson. De mi lehet a magyarázat a különös rejtélyre, ha nem az életmódbeli különbségek?
Nos, mint azt a két szakértő kifejti, ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 behatolhasson az emberi sejtekbe, egy specifikus fehérjéhez, az úgynevezett ACE2-receptorhoz tud elsőként kötődni a sejtek felszínén. Ismert, hogy akinek a szervezetében több ilyen fehérje található, nagyobb valószínűséggel fertőződik meg a vírussal érintkezve. Márpedig a dohányosok, cukorbetegek és magasvérnyomás-betegek szervezetében több ACE2-receptor található – csupán olyan tényező, amely a súlyos lefolyású COVID-19 fokozott veszélyével hozható összefüggésbe. Ezzel szemben az úgynevezett 2-es típusú gyulladás csökkenti az ACE2 kifejeződését a légutakban. Egy természetes immunreakcióról van szó, amely gyakori fertőzések esetén, de szintén általánosan előfordul allergia kapcsán. Valójában ez csökkenti tehát a fertőzésveszélyt, illetve valószínűsíthető, hogy ez az elsődleges oka, amiért a COVID-19 kevésbé veszélyezteti az allergiásokat.
Mindazonáltal egyéb faktorok is közrejátszhatnak. Az asztmások légútjaiban például jellemzően több váladék termelődik, összességében erős fizikai akadályt állítva az új koronavírus megtelepedése elé.
Hogyan hatnak az atópiás betegségek a már kialakult fertőzésre?
Persze a csökkent fertőzésveszély nem jelent teljes védelmet, és megeshet, hogy egy allergiás vagy asztmás ember mégis elkapja az új koronavírust. Miként hatnak vajon ezek az állapotok a COVID-19 lefolyására? A világjárvány korai szakaszában úgy gondolták az orvosok, hogy az asztma kockázati tényező lehet a súlyos megbetegedés szempontjából, mivel a vírusfertőzések általában felerősítik az asztmát. Napjainkra azonban világossá vált, hogy az enyhe, illetve megfelelően kezelt asztma nem jelent fokozott kockázatot, sőt, arra sem utalnak tudományos bizonyítékok, hogy a súlyosabb asztma bajt okozna ilyen téren. Hasonlóképpen az egyéb atópiás betegségeket sem tekintik ma rizikótényezőnek.
Ez is érdekelhet
„Csak abban az esetben kell számolni a súlyos lefolyású COVID-19 megnövekedett kockázatával, ha az asztma vagy allergia mellett egyéb betegség is fennáll a háttérben” – mutatott rá a két szakember. Kiemelték ugyanakkor, hogy a pandémia elleni küzdelem sikerének kulcsa továbbra is a megelőzés: a védőoltások felvétele, a maszkviselés és a távolságtartás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
